Birodalmak árnyékában a kassai Thália Színház

A Komáromból emigrált kis csapat Beke Sándor vezetésével 1969-ben kezdett új életet, ideiglenesen megkapták a kassai ipari tornatermét – ahol máig működnek.

A dicső múlt

Van egy titkos ajtó, amelyen át az iskola épületéből át lehet lépni a színházba. (Nem hittem a szememnek, amikor huszon-egynéhány évvel ezelőtt először megmutatták nekem). Az új csehszlovákiai magyar színház első bemutatója viszont nem itt volt, hanem egy kis gömöri faluban, Gömörhorkán, november 29-én. Carlo Goldoni Két úr szolgája című komédiáját játszották Beke Sándor rendezésében, aki az összes hátráltató tényező ellenére legendás színházcsinálóvá nőtte ki magát, és aki idén februárban ünnepelte 85. születésnapját. Nélküle nem létezne ma ez a színház, úgyhogy ezúton is kívánunk neki erőt, egészséget Eger környékére (mert az ottani színház felvirágoztatásában is komoly szerepe volt).

Nézzünk a jövőbe 

Forgács Miklós dramaturgtól megtudtuk, hogy egy kivétellel csupa klasszikus színdarabot mutatnak be idén. Olyan történeteket,  amelyekben a kisemberek különböző birodalmak árnyékában élik életüket. Manapság, amikor tulajdonképpen modern kori birodalmak döntenek rólunk, rendkívül izgalmas visszatekinteni az előző korok, távoli idők birodalmaira.

Az Indul a bakterház sztoriját talán nem kell részleteznem, hiszen a Rideg Sándor regényéből készült filmet mindenki imádja. Itt az Osztrák–Magyar Monarchia, Ferenc József császársága lapul a háttérben. Az államhatalom ott munkál a perfirérián tengődő szereplők életében, akik számára persze az a világ közepe. Az Indul a bakterház talán a jubileumi évad leginkább várt elődása.

Idén tavasszal a színház castingot hirdetett 10–12 éves fiúk számára, Bendegúz szerepére. A tegnapi sajtótájékoztatón megtudtuk, hogy 25 gyerek jelentkezett, a tágabb régióból, de még Gömörből is. Közülük két Bendegúzt választottak ki, hogy lehessen alternálni őket: Várady Áront és Gajdos Krisztiánt, akik már most intenzíven próbálnak. A második legfontosabb szerepet, a banyát a legendás kassai színésznő, Kövesdi Szabó Mária alakítja majd, akit nyugdíjba vonulása óta másodszor hívtak vissza. A rendező pedig a magát békési parasztgyereknek definiáló Megyeri Zoltán, aki legalább húsz éve szeretné megrendezni ezt az előadást. Az ő nevéhez fűződik az 1997-es kassai Mumus című meseelőadás, amely zajos sikert aratott.

A modern Moliére

A Tartuffe-ben XIV. Lajos, a Napkirály udvara, vagyis a francia abszolutizmus kúszik be a történet hátterébe. A klasszikus komédiát Matusek Attila rendezi, de ahogy őt ismerjük, alaposan átírja és modernizálja az alapanyagot. A fiatal komáromi színész-rendező immár harmadszor rendez a kassai Thália Színházban: Goldoni Bugrisokja és Shakespeare Szentivánéji álom-ja után ismét egy megfellebbezhetetlen klasszikust írt át, dolgozott maivá. Számára a darab központi témája az önáltatás lesz, hogy mindenkinek vannak gyenge pontjai, és ezt nagyon könnyű kihasználni. A mindennapok morálját a mai kor őrült, kiszámíthatatlan prizmáján keresztül igyekeznek láttatni.

Mi a fontosabb: élni a mának, a pillanatnak, vagy fennkölt ideák oltárán föláldozni a mindennapok gyönyöreit? Hogyan lehet összeegyeztetni az emberi gyarlóságot, az esendőséget a legnemesebb célokkal? Mi van akkor, ha a legerkölcsösebb személy képmutató szélhámos, ha csak kihasznál mindenkit maga körül? Mi van akkor, ha a vakhit eluralkodik a rendre, szebbre-jobbra vágyó tisztes polgárokon? Le lehet győzni a morális fölényt hirdető hazugságot? Meg lehet győzni azt, aki hinni akar a tökéletesben és feddhetetlenben? A buta vagy az okos gyarlóság az igazán veszélyes? A helyzetek egyre hihetetlenebbek, egyre kacagtatóbbak és egyre keserűbbek. Egyre fájdalmasabb a szélhámosság anatómiája. Valóban bűn élvezni az életet? Van kiút a szent szélhámos labirintusából? Felismerhetők a valódi eszmék?

A Tartuffe először 2024 decemberében látható majd a Thália színpadán.

Csehov betiltott darabja

A szezon harmadik saját bemutatója Anton Pavlovics Csehov kevésbé ismert, korai színdarabja, A manó lesz, amely a Ványa bácsi előzményének tekinthető. Csehov anno megtiltotta a színpadra állítását, amit később senki sem vett komolyan, a budapesti Katona József Színház például ezzel indult anno 1982-ben, a legendás Zsámbéki Gábor rendezésében.

Ezt a finom szövésű, egyszerre érzékenyen és sodró lendülettel megírt darabot Czajlik József rendezi Kassán. A rendezőt többek között az érdekli, miképpen működik vagy nem működik egy adott közösség, és mit jelentenek számukra a hétköznapi csodák. Érdekes emberek, sajátos különcök gyűlnek össze egy birtokon. Vannak vágyaik, álmaik, de inkább csak lézengenek, bóklásznak. Vannak tehetségeik, képességeik, de inkább csak beszélnek, egy helyben toporognak. Van fantáziájuk, érzékenységük, de inkább leragadnak és merengenek. Születésnapot ünnepelnek, kedveskedni akarnak a másiknak, de öröm és jókedv helyett valahogy minden elromlik, az ünnep kínosan kisiklik. Az otthon egy nyomasztó kísértetház, ahol mindenki virraszt, keresi a helyét, nem tud aludni, egy zsarnoki beteg ember telepszik rá a családra. Az üzleti tanácskozás, a praktikus ügyek katasztrófába torkollnak, egyszerre nevetségesek és tragikusak. A háttérben pedig ott a cári birodalom.

Csehov A manójának a bemutatója 2025. március 27-én, a Színházi világnapon lesz.

Valóság katalán módra

Tájainkon ritkán látható kortárs katalán darab. Jordi Galceran művét, az ötszereplős Burundangát Komáromban állította színpadra tavaly Matusek Attila, ez az előadás kerül bérletbe Kassán jövő áprilisban. Itt a bonyolult katalán–spanyol viszonyt is láthatjuk, amellett, hogy egy félresikerült terrorakción is nevethetünk.

A kassai Thália a covid óta csak három saját előadást állít színpadra, a negyedik mindig egy-egy vendégelőadás. A komáromiakkal való együttműködés az utóbbi években virágzik, hiszen kooprodukciók és bérletcserés előadások is voltak - részben takarékossági okokból, elsősorban viszont azért, hogy minkét színház közönsége ismerje meg a másik színház színészeit, előadásait is - hiszen nem mindenki utazhat el Kassáról Komáromba, illetve Komáromból Kassára.

Forgács Miklós dramaturg annak is örül, hogy a pozsonyi színművészeti egyetem diákjaival is szorosabb lett a viszonyuk, vagyis a magyar színészpalánták tudják, hogy bátran kipróbálhatják magukat Kassán.