Dunamocsról Budapestre került a kupa

A 15 km-es fő távon a budapesti Mező Roland fölényesen hagyta maga mögött a teljes mezőnyt, és a magyar fővárosba vitte a győztesnek járó hatalmas serleget. „Az egy órát alig túllépve ért célba. Végig vezetett, így Karvára is elsőként érkezett, s övé lett az ottani polgármester különdíja is. 5 km-en szorosabb volt a befutó: a bősi Képesi Attila 16 másodperccel hamarabb ért célba a kocsi Bottlik Máténál. Itt futott a legidősebb dunamocsi, Mázsár Ottó is, aki különdíjat vitt haza. Harmincan tették meg gyalogolva az 5 km-t, sorrendet nem hirdettünk. Fontos, hogy létezik ez a lehetőség is, amit a futás előszobájának tartok, nem egy olyan korábbi gyaloglónk van, aki így kezdte, s ma már a futók között találjuk. Futottak a gyerekek is, örvendetes, hogy nő a létszámuk” – tért vissza hagyományos versenyükre Kele Géza, aki annak is örül, hogy egyre több támogató járul hozzá a Kék Duna Futás zavartalan lebonyolításához. – Maguk is jelentkeznek. Tízfős szervezőgárdánk a családból és a közeli rokonságból verbuválódik. Mivel hatalmas eső volt előző nap, éjjel a tűzoltókkal együtt még fákat távolítottunk el az útvonalról, hogy semmilyen meglepetés ne érje az indulókat.”

Ami a mezőnyt illeti, vegyes volt a társaság, fele-fele arányban lehettek a szlovákiaiak és a magyarországiak. „Nagy csapat jött északról, Tvrdošínból, kisbusszal érkeztek a móri ififocicsapat tagjai – folytatta a főszervező. – A komáromi Maroš Kudlík fél lábbal és mankóval tette meg a 15 km-es távot. Eljött a volt magyar válogatott labdarúgó, Priskin Tamás is, aki az 5 km-t teljesítette, s utána nem győzte osztogatni az aláírásokat, főleg a gyerekeknek. Azt mondta, jó alap volt számára a táv a közelgő maratoni futásra. Jól bevált a körítés is, lenyűgözte a jelenlévőket a komáromi MMA-harcosok bemutatója, és síri csendben hallgatták végig az újraélesztés csínját-bínját.”