DAC: hangulat már volt, szép játék még nem

BŐD TITANILLA

Régen nem volt már ilyen Dunaszerdahelyen: szombaton újra a meccs volt a fő téma. Az utcán, vonaton, üzletben elkapott beszélgetésfoszlányok mind arról árulkodtak, a szurkolók reménykedve várják „az új kezdetet”.

„Micsoda mámor”

Sok oka volt annak, hogy az elmúlt években elfogyott a dunaszerdahelyi szurkolótábor. A kezdeti eufória után felszínre kerültek a problémák, a helyzet kicsúcsosodása pedig az volt, amikor a Khashayar Mohseni és Antal Barnabás nevével fémjelzett vezetőség kivezettette a stadionból azokat a drukkereket, akik a „Mohseni, Antal – Game over” feliratot rakták ki a lelátón. A szurkolók ettől fogva bojkottálták a mérkőzéseket, akit pedig esetleg ez az incidens nem befolyásolt, az a gyenge játékot és a bundagyanús mérkőzéseket unta meg.

Múlt héten azonban megszületett a megállapodás Mohseniék és Világi Oszkár között, s a keddi képviselő-testületi ülés után a klub hivatalosan is a dunaszerdahelyi üzletember kezébe kerül. S bár a szurkolók egy része a keserű tapasztalatok után most már inkább óvatos, az általános vélekedés az, ennél csak jobb jöhet. A bojkott hivatalosan is véget ért, a stadionban már negyedórával a kezdő sípszó előtt zúgott a „Hajrá, DAC!”, helyükön voltak a transzparensek.

Micsoda álom, micsoda mámor lehetett újra a B középben énekelni azoknak, akik az elmúlt időszakban kiábrándultan várták a „game overt”.

„Jobb a harc

a szenvedésnél”

A több mint 3000 néző fantasztikus hangulatot teremtett, de a pályán meglátszott, hogy a sárga-kékeknek nem volt idejük összeszokni. Radványi Miklós vezetőedző a mérkőzés előtt is figyelmeztetett, szép játékot még nem lehet várni a csapatától, lévén a futballisták egy része csak néhány nappal a meccs előtt érkezett Dunaszerdahelyre.

A sárga-kékek igyekeztek, az első negyedórában több próbálkozásuk volt, a születésnapos Szabó Ottó csavart szabadrúgását Tofiloszki óriási bravúrral tornászta ki a léc alól, aktívan futballozott Gergel is – ám több akció megakadt azon, hogy a játékosok nem értették meg egymást, csak ötletszerűen adogattak.

A védelem viszonylag jól működött, ha voltak is kihagyások, a kassaiak ezt nem tudták kihasználni, a csatársor viszont még nem volt elég átütő.

„Fiúk, harcoljatok, mert ez így csak szenvedés!” – jegyezte meg egy szurkoló a lelátón, miután a dunaszerdahelyiek emberelőnyben sem tudtak tiszta ziccert kialakítani.

„Ha a csatáraink felébrednek, elkezdjük a pontgyűjtést – nyilatkozta a lefújás után Radványi, hozzátéve, hogy az első tavaszi meccsen nem játszhatott a Kassáról érkezett Nurkovics. – Egyelőre mindent a pálya közepén akartunk megoldani, nem használtuk a széleket. De látok pozitív jeleket, a játékosok igyekeztek, erre a keretre lehet építeni.”

„Mind a DAC-nak szurkolunk”

„Így kell ennek kinézni! – mondta a stadionban uralkodó hangulatról Radványi. – Néhány játékosom szerintem most először játszott ilyen közönség előtt. Kicsit tartottam is tőle, hogy meg lesznek illetődve. Ismerem a futballistáimat, legalábbis azokat, akik már legalább két hete itt vannak, és edzéseken azért ennél bátrabbak.”

A dunaszerdahelyieken az egy pont nem igazán segített, a különbség a nyitraiakkal szemben nem csökkent. (A táblázaton a két csapat azonos pontszámmal áll, de a DAC-tól a szezon végén hat pontot levonnak.) De van remény, hogy ha a lelkes szurkolók mellett a játékosok is hozzák a formájukat, akkor Dunaszerdahelyen újra élmény lesz meccsre járni.