Bombameglepetés: a szlovákok legyőzték a csoportelsőt

ÖSSZEÁLLÍTÁS

A szlovákok a legutóbbi, liechtensteini vb-selejtező óta két dologban változtak sokat: hosszú idő után úgy tűnt, senki sem kíméli magát, mindenki teljes erőbedobással játszik, illetve hosszú idő után úgy tűnt, a csapat tudja is, hogy mit akar játszani.

A bosnyákoknak Dzeko és Ibisevic személyében van két bombaerős csatáruk, és a kicsi, de annál pokolibb hangulatú zenicai stadionban nem is szoktak sűrűn kikapni, győzelmük pedig azt jelentette volna, hogy fél lábbal már a brazíliai világbajnokságon érezhetik magukat.

A szlovákok azonban saját példájukból tudhatják, milyen nehéz megtenni azt a bizonyos sorsdöntő lépést (a 2010-es vb előtt már itthon, a szlovének ellen kiharcolhatták volna a csoportelsőséget, mégis csak az utolsó fordulóban, a behavazott varsói pályán, a lengyelek öngóljának köszönhetően sikerült), és ezt most a maguk javára fordították. A jól átgondolt, de tulajdonképpen egyszerű taktika – gól nélkül kihúzni az első félidőt, és aztán a másodikban kihasználni a házigazda egyre növekvő idegességét – tökéletesen működött.

Remek húzás volt Adam Nemec szerepeltetése a kezdőcsapatban, annyira ismeretlen volt az ellenfélnek, mint anno a kis Weiss a cseheknek. De nem csak a relatíve új arcok teljesítettek jól, a kis Weiss is megtalálta régi gyorsaságát, most mintha Marek Hamšík is a szokásosnál nagyobb alázattal játszott volna, Martin Škrtel hozta a kötelezőt, és a meccsrutin híján lévő Ján Mucha is csak ritkán bizonytalankodott.

Talán ennek a társaságnak tényleg Ján Kozák kell, aki néha verekszik, néha megkergeti az újságírókat, de Boszniában nem kellett visszafognia a robbanékony énjét, mert nem nagyon volt miért dühöngenie.

A szlovákok okosan játszottak, és sokkal több gólhelyzetet alakítottak ki ellenfelüknél, s az, hogy a győztes gólt Pečovský végül egy megpattanó lövéssel szerezte meg, semmit nem kisebbít az érdemeiken. A zsolnaiak középpályását a tavaly őszi litvániai vb-selejtező után még ócsárolták, mert piros lapot kapott (a szlovákok pedig csak 1:1-es döntetlent értek el), de most első válogatottbeli találatával életben tartotta a továbbjutási reményeket. Igaz, ez az esély továbbra is inkább csak matematikai – a szlovákok holnap Zsolnán a bosnyákokkal játszanak, októberben pedig még Görögországban és Litvániában lépnek pályára.

Ján Kozák elégedetten értékelhetett a meccs után: „Végig egyenrangú ellenfelei voltunk a hazaiaknak, és nekünk volt több gólhelyzetünk. A fiúk megmutatták, hogy óriási potenciál van bennük. Ha egységesek lesznek, és egymást segítik, tisztelik, akkor ezzel a generációval jó eredményeket érhetünk el.” (bt)