Áramszünet és továbbjutás

Tíz perccel a meccs vége előtt elsötétült a pálya a DAC–Prešov kupameccsen, de a rövid áramkimaradás nem zavarta meg a hazaiakat, és sima, 3:1-es győzelemmel jutottak be a legjobb nyolc közé a labdarúgó Slovnaft Cupban.

Egyes vélemények szerint a kupaküzdelmeknek nincs sok értelmük, s inkább csak a tradíció tartja őket életben, mint a reális érdeklődés. Másrészt viszont a kupa még mindig remek út Európába, az első fordulókban a kiscsapatok is megkapják az esélyt, hogy egy híres klubot fogadhassanak, és igazi futballünnep kerekedjen a faluban, ráadásul, mivel a továbbjutás egy meccsen dől el, a döntetlennek nincs értelme, így jó eséllyel nem kell alibista 0:0-kat végigszenvedni.

A DAC–Prešov meccs is nyílt focit hozott, az eperjesiek a korábbi három fordulóban összesen 19 gólt rúgtak (mindig alacsonyabb osztályú ellenfeleik voltak), és Dunaszerdahelyen sem álltak be védekezni. Az első helyzet a DAC-é volt, Pačinda felívelt szabadrúgása után Ljubicic közelről a kapu fölé bombázott.

Alig öt perc után csökkent a fényerő a pályán, az egyik reflektor egyik eleme mintha nem működött volna, egy darabig a játékosoknak csak három árnyékuk volt, de mivel a pályán így is jól lehetett látni, úgy tűnt, nem lesz semmi gond.

A DAC rohamozott, Štepanovský és Polievka lövéseit az eperjesi kapus védte. Aztán egy szöglet után (amelynek egyébként lehet, hogy nem is kellett volna lennie, mert már korábban kikanyarodott a labda az alapvonalon túlra) megszerezték a vezetést az eperjesiek: Luberda fejesét Tujvel még elképesztő bravúrral védte, de az érkező Tubonemivel szemben már tehetetlen volt – 0:1.

Két percen belül jött az egyenlítés (feledtetve a tényt, hogy ismét rögzített helyzetből kapott gólt a DAC, nem először ebben a szezonban), Polievka lőtt a 16-oson belülről a léc alá – 1:1. A zsolnaiak elleni bajnoki hőse az akkori tizenegyesgólja után úgy nyilatkozott, már alig várja, hogy Szarkával együtt rohamozhassa a kaput, és ez a páros tényleg nagyon erős volt a pályán, a második hazai gól (már a második félidőben) éppen úgy született, hogy Polievka találta meg egy jó felíveléssel Szarkát, aki közelről a hálóba fejelt – 2:1. A DAC fordítása teljesen megérdemelt volt, előtte is volt már rengeteg DAC-helyzet, Szarka a kapufát is eltalálta.

A 78. percben hirtelen sötétség borult a stadionra, kialudtak a reflektorok. A rövid áramszünet alatt azonban a szurkolók olyan mobiltelefonos fényperformanszt kerekítettek a lelátón, hogy a kortárs művészetet népszerűsítő Fehér éjszakának is díszére vált volna: interaktív volt, látványos, abszolút aktuális, és még történelmi kontextus is került bele, a sötétben ugyanis az zengett a lelátón: „Lesz még Felvidék Magyarországé!”

Amikor néhány perc után újra beindultak a reflektorok, a szurkolók új dalba kezdtek: „Kell egy kis áramszünet, időnként mindenkinek…” Aztán megint ment is minden tovább, a DAC szabadrúgáshoz jutott, amit Horváth Béla gyönyörűen csavart a felső sarokba – 3:1.

„Megmutatkozott a két csapat közötti minőségbeli különbség” – ismerte el Stanislav Varga, az eperjesiek vezetőedzője.

„A játékosaim nyugodtak maradtak a bekapott gól után is, és igyekeztek futballozni. Az első félidőben viszont olyan helyzeteket hagytunk ki, amilyeneket be kell rúgni!” – hangsúlyozta a DAC-ot irányító Tomislav Maric.

A következő fordulóban biztosan nem engedhet meg magának ennyi kimaradt helyzetet a DAC, a márciusi negyeddöntőben ugyanis Zsolnára utaznak a sárga-kékek.