Amikor a fényképész is gólpasszt adott

Tizenhárom válogatott indult az első vb-n, a csapatokat (Argentína, Brazília, Franciaország, Mexikó, Chile, Jugoszlávia, Belgium, Bolívia, Románia, Peru, Uruguay, USA, Paraguay) négy csoportba osztották, a körmérkőzések után a csoportgyőztesek jutottak az elődöntőbe.

A világbajnokság gyenge pontja volt a játékvezetés, főleg a dél-amerikaiak bíráskodtak botrányosan. Nem tudtak különbséget tenni a kemény és a durva játék között, aminek négy lábtörés látta a kárát. Az argentin–francia meccsen minden bizonnyal egyenlítettek volna az európaiak, de a brazil Lego a lövés pillanatában lefújta a találkozót, hat perccel a rendes játékidő letelte előtt. Állítólag elnézte az óráját... A bolíviai Secudo azzal vétette magát észre, hogy az Argentína–Mexikó összecsapáson hat tizenegyest ítélt, és amikor a hajrában a hetedikkel sújtotta a mexikóiakat, a közönség betódult a pályára és „magyarázatot kért“. Csak a rendőrség mentette meg a lincseléstől a bírót. Más eset. A jugoszláv–uruguayi meccsen egy, a jugó kapu mellé tartó löket után a labda a kapufa mellett álló fényképészről visszapattant a pályára, és a félkezű Castro szemrebbenés nélkül a hálóba küldte.

Óriási érdeklődés előzte meg az Uruguay–Argentína döntőt. A pampák országából 15 gőzös szállította Montevideóba a szurkolókat, egy részüknek azonban hallatlan balszerencséjük volt: négy hajó a sűrű ködben több órát vesztegelt a tengeren, s csak a finálé után érkezett meg Montevideóba. Szerencsésebb társaikat szigorúan ellenőrizték a vámnál, a rendőrség 1600 revolvert és más hadifelszerelést zsákmányolt.

Július 30-án, szerdán 14 órakor kezdődött a várva várt finálé. A 100 ezer férőhelyes Estadio Centenario már kora reggel megnyitotta kapuit, 11 órakor minden hely foglalt volt, 70 ezer hazai és 20 ezer argentin néző szorongott a lelátókon; elővigyázatosságból csak ennyi jegyet hoztak forgalomba. Kezdés előtt a két csapatkapitány közölte a bíróval, csak a saját országában gyártott és ismert labdával hajlandók játszani. Langenus játékvezető nem esett pánikba, mindkét labdát a hóna alá vette és a pályán „fej vagy írás” döntött közöttük. Az argentin győzött, és ezt jó jelnek vették a vendégszurkolók, elérkezettnek látták a bosszú pillanatát, visszavágnak az olimpiai döntőben elszenvedett vereségért. Nem sikerült. Pedig 2:1-re vezetett a csapatuk...

Az első világbajnok legerősebb fegyvere a fedezetsor volt, amelyet „la costilla metalica“, azaz vasfedezet néven emlegettek. Andrade, a becsúszó szerelés feltalálója volt a sztár, mindenki a világ elsőszámú futballistájának tartotta. Argentína híres csatársorában bízott, de a vasfedezet nem hagyta kibontakozni.

Uruguay azonban nemcsak vasfedezetének köszönhette elsőségét, hanem vasfegyelmének is. A keret tagjai egy hónappal a vb előtt edzőtáborba vonultak, ami akkoriban újdonságnak, sőt, egyenesen szenzációnak számított. A szövetség egy kastélyt bérelt a csapat számára, a játékosok minden kényelmet megkaptak, de szigorúan megkövetelték tőlük a fegyelmet. Bizonyítja ezt Mazzali kapus esete. Két olimpiai torna hőse, két olimpiai aranyérem tulajdonosa már nem bírta ki, hogy meg ne látogassa a családját. Este hazaszökött, majd hajnalban a nyitott ablakon visszatért szobájába. Nem kis meglepetésére az egyik edző feküdt az ágyában. Az ítélet könyörtelen volt: „Menj vissza oda, ahonnan jöttél...” A csapat kapuját a tartalék Ballesteros őrizte a vb folyamán.

Uruguayban nagy volt az öröm és az elégedettség a győztes döntő után. Július 31-ét munkaszüneti nappá nyilvánították, a világbajnokoknak családi házakat építettek, hármukat (Nassazi, Andrade, Cea) Uruguay Nemzeti Hőse címmel tüntették ki, mindhárman ott voltak a kis ország nagy futballdiadalainál: az 1924-es és az 1928-as olimpián s a vb-n.

A futballfesztivál 255 ezer dollár tiszta hasznot hozott, így a rendezők könnyűszerrel teljesítették ígéretüket, minden országnak fedezték az ott-tartózkodást. Nem távoztak üres kézzel a FIFA-vezetők sem, a nemzetközi szövetség 10 százalékot kapott a bevételből.

Az 1. világbajnoki döntő: URUGUAY–ARGENTĺNA 4:2 (1:2). Montevideo, 90 ezer néző. Játékvezető. Langenus (belga). Góllövők: Dorado (12.), Peucelte (20.), Stábile (27.), Cea (57.), Iriarte (67.), Castro (89.). URUGUAY: Ballesteros–Nasazzi, Mascheroni–Andrade, Fernandes, Gestido–Dorado, Scarone, Castro, Cea, Iriarte. ARGENTĺNA: Botasso–Della Tore, Paternoster–J. Evaristo, Monti, Suarez–Puecelle, Varallo, Stábile, Ferreira, M. Evaristo. Gólkirály: Stábile (8 gól).