Alonso hazai pályán is nyerni tudott

GYÖRGY NORBERT

Négy, számunkra egzotikus helyszín után Európába érkezett a Forma–1-es karaván, méghozzá arra a katalán ringre, ahol a csapatok a téli tesztek jelentős részét töltötték. Ezt a pályát tehát mindenki ismeri, a beállításokat betéve tudja, gumikopás belőve, egy szó mint száz: melléduma és kifogáskeresés egy esetleges rossz szereplés miatt itt már szóba sem jöhet. Más kérdés, persze, hogy négy futam után lehet-e még mellébeszélni.

Hogy idén is a Red Bull a mezőny legjobban épített versenyautója, arról már meggyőződhettünk. Nincsenek gondjaik az időmérőkön, versenytempójuk csodálatos, s ha nem a Pirelliken futnának, állítólag körönként egy másodperccel lennének gyorsabbak mindenkinél. Szapulják is rendesen az olasz gumiszállítót, hogy ez így nem az igazi, s hogy ennek így semmi köze a Forma–1-hez, de hát hadd szapulják. Őket kell legyőzni, ilyen egyszerű az egész. Pontosabban, a háromszoros világbajnok Seb Vettelt, aki – micsoda meglepetés – öt futam után vezeti a tabellát. Természetesen a maláj versenyen történt csapatutasítást megszegő manővere után már nincsenek illúzióink afelől (nem mintha korábban lettek volna), ki az első számú pilóta az energiaitalosoknál. Különösen úgy, hogy gyakorlatilag mindenki a németet ítélte el az esettel kapcsolatban, majd mit ad isten, valahogy mégis ő jött ki jobban a buliból. Az első „hülyeséget csináltam, bocsánatot kérek” jellegű nyilatkozatok után nagyon hamar jöttek az „újra megtenném”-féle beszólások, s azzal a dolog el is lett intézve. Igen, mert a Red Bullt (ha valaki ezt még nem tudná) nem a csapatfőnök Chris Horner irányítja, hanem doktor Helmut Marko. És még inkább Dietrich Mateschitz, az italgyártó-vállalat tulajdonosa. Ilyen hátszéllel persze könnyű erősködni (szegény Webber), viszont tény, hogy ettől Vettel nem lett rosszabb pilóta. Sőt.

A Ferrarinál látszólag egészen más a helyzet, de csak látszólag. A maranellóiak mindig nagy előszeretettel hangoztatják, hogy náluk rend van, és ami a Red Bullnál történt, az számukra elképzelhetetlen. Hát igen. Emlékszünk még, amikor a kínai futam első köreiben például Felipe Massa egyértelműen gyorsabb volt Alonsónál, de valamiért mégsem akart eléje kerülni. A verseny után persze már feltételes módban nyilatkozott, hogy „megnyerhettem volna”, de ezt akkor már senki nem vette komolyan. Rossz hír a Massa-rajongóknak (szegény Massa), hogy nem, Felipe Massa nem nyerhette volna meg azt a futamot sem. Mert azt a futamot Alonso nyerte meg, aki látszólag mindig nagyon örül csapattársa jó szereplésének, de csak látszólag. Alonsónak Massa nem konkurencia (négy-öt évvel ezelőtt talán még az lehetett volna), s ha tényleg kenyértörésre kerülne sor kettejük között, nem lenne kérdés, kire épít a Ferrari. Persze ettől Alonso még nem lett rosszabb pilóta stb.

A Lotusnál látszólag nincs gond, és valóban nincs. Kimi a bajnokságért megy, Grosjean az állásáért versenyez. (Csak halkan és így, zárójelben jegyezzük meg, hogy Grosjean az idén azért már túl van azon, hogy csak tör, zúz és gázol át mindenen, és kis szerencsével akár a futamgyőzelem is összejöhet neki.) A Mercedesnél viszont a legmélyebb frusztrációt élik át, miután zsinórban már harmadszor autózták ki (most megint Rosberg) az első rajtkockát, és zsinórban harmadszor sem volt a leghalványabb esélyük sem arra, hogy valami maradandó eredményt produkáljanak. „Ennél már nem tudok lassabban menni” – szólt Hamilton a rádióba, miután a csapat arra kérte, még inkább kímélje a már amúgy is fogyófélben lévő abroncsokat. És ami a legszomorúbb, hogy semmi fény nem dereng az alagút végén. A két mcLarenes, Jenson Button és Sergio Pérez viszont megint ott settenkedett egymás mellett a verseny végén, de ezúttal nyugton maradtak. Persze a McLaren ettől még nem lett jobb csapat, de rosszabb sem, és ez mindenképpen pozitívum.

„Nagyon érzelemdús verseny volt, minden egyes szurkoló támogatását éreztem. A csapat minden részletre ügyelt, mert nagyon akartuk ezt a sikert, de nem szeretnénk ennyivel beérni. Csupán öt versenyen vagyunk túl, és voltunk már fent is, lent is. Tudjuk, hogy harcban lehetünk az élmezőnnyel, és ha ilyen jól dolgozunk, akkor a világbajnokságot is megnyerhetjük” – nyilatkozta Alonso értelemszerűen boldogan a futamot követően. Mert ez az ő napja volt.

Alonso tehát simán nyert, hasonlóan, mint Kínában. Vettel viszont még mindig az élen, Räikkönen pedig nagyon stabil, és rendre hozza a dobogós helyezéseket. Öt futam után, úgy tűnik, ők hárman vívnak majd a bajnoki címért. Persze lehet, hogy a nyár végén már minden másképp lesz.