A közös rendezés az egyetlen esély az olimpiára

A két ország képviselői hétvégén a házigazdának szánt Krakkóban tárgyaltak. Az egyeztetésről František Chmelár, a Szlovák Olimpiai Bizottság (SOV) elnöke, Jozef Liba, az SOV főtitkára, Dušan Galis parlamenti képviselő, Jana Gantnerová, a Szlovák Síszövetség elnöke sajtótájékoztatón számolt be, ahol azokra a kérdésekre is megpróbáltak felelni, amelyeket a társrendezőség felvet.

KöltségvetésChmelár szerint az első fázis, vagyis a közös projekt elkészítése, a lobbizás, utazgatás a szlovák félnek nagyjából 5 millió eurójába kerülne. „Ez nem előteremthetetlen összeg, ennyit mindenképp megér, hogy próbálkozzunk” – hangsúlyozta a Szlovák Olimpiai Bizottság elnöke.Az olimpia összköltségvetése 2 milliárd dollár körül mozog, arról, hogy ki kapja meg a rendezési jogot, 2015 novemberében dönt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB). Krakkó mellett valószínűleg St. Moritz, Barcelona, Lviv és Oslo pályázik majd.„Ez a 2 milliárd dollár csak egy viszonyítási szám, amelynek Szlovákiára eső része attól függne, a teljes versenyprogram hány százalékára kerülne sor nálunk. A játékok rendezéséhez egyébként a NOB is hozzájárul, jelenleg kb. 600 000 dollárral, ám feltételezéseink szerint 2022-re ez az összeg 800 000 dollárra nőhet” – tette hozzá Jozef Liba, az SOV főtitkára.Chmelár hangsúlyozta, Szlovákiának az egyetlen esélye a társrendezőség: „Önállóan az elkövetkező 30-40 évben biztosan nem pályázhatnánk meg az olimpia rendezési jogát, de lehet, hogy még azután sem… Egyszerűen nincs rá pénzünk, nincsenek meg hozzá a feltételeink.” ProgramA lengyelek eredeti elképzelése az volt, hogy az alpesisí- és a síakrobatika-versenyeket rendezzék Szlovákiában. A szlovákok azonban a jégkorongtorna egy részére is igényt tartanának. „Lengyel partnereink számítottak erre a kérésre, nem is lepte meg őket – jegyezte meg Chmelár. – Szeretnénk, ha nálunk, Poprádon vagy Liptószentmiklóson rendeznék meg a férfi és a női hokitorna egy-egy csoportjának küzdelmeit.”A szlovákok a biatlonnal is kacérkodnak, de ezt egyelőre nem hozták elő a tárgyalásokon. „Decemberben hozzánk látogatnak a lengyel szervezők, akkor Csorbatón felvetjük ennek a lehetőségét is.”A lengyelek „mintegy mellékesen” megemlítették, hogy akár a szánkó-, bob- és szkeletonversenyeket is vihetné Szlovákia, mivel a pálya kialakítása rendkívül költséges. „Ebbe csak akkor mennénk bele, ha a lengyelek is hozzájárulnának a költségekhez” – hangsúlyozta Jana Gantnerová, a Szlovák Síszövetség elnöke. LétesítményekMivel Jasná 2014-ben junior vb-t rendez alpesi sízésben, a szükséges létesítmények egy része már készen lesz. Ha viszont Szlovákiában olimpiai hokimeccseket is rendeznének (márpedig Chmelár szerint „téli olimpia ebben az országban hoki nélkül elképzelhetetlen”), akkor Liptószentmiklóson és Poprádon új stadionokat kellene építeni. „A minimális befogadóképesség 8000 fő, de érdemes olyan megoldáson is elgondolkodni, hogy nagyobb stadiont építünk, melynek egy részét az olimpia után szétszereljük. A londoni Aquatics Centre ugyanezen az elven épült. Az úszóversenyeket a helyszínen 17 000 néző látta, a két nagy tribünt azonban az olimpia után szétszedik, s megmarad egy 2000 fő befogadására alkalmas uszoda” – magyarázta Gantnerová. KözlekedésA projekt sikerességének egyik feltétele, hogy a jelenleginél gyorsabban lehessen átjutni a Tátra lengyel oldaláról a szlovák oldalra. „A J&T társaság már kidolgozott egy tervet, hogyan lehetne alagutat fúrni a hegység alatt. Becsléseik szerint ez 150 millió euróba kerülne” – tájékoztatott Chmelár. Megoldásra vár a Jasná és Liptószentmiklós közötti közlekedés is – itt valószínűleg villamosok fognak járni. Az olimpia miatt fel kellene újítani a poprádi repülőteret. KörnyezetvédelemA Szlovák Olimpiai Bizottság elnöke elmondta, mivel csak ezen a hétvégén tárgyaltak először a lengyel féllel, egyelőre nem volt alkalmuk konzultálni az olimpia természetre gyakorolt hatásairól. „A NOB-nál is alapkövetelmény viszont, hogy a játékok környezetkímélőek legyenek. Mivel Jasnán már léteznek a sípályák, az olimpia minimális beavatkozást jelentene a természetbe. A Tátra alatti alagút kijárata is lakott területen lenne, a hegy belsejében történő fúrás pedig teljesen megszokott eljárás például Svájcban is” – mondta Chmelár. Gyenge pontokKrakkó pályázatát gyengítheti, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem igazán híve a közös rendezésnek. (Eddig csak egyszer merült fel a közös pályázat ötlete, Szlovénia és Ausztria Olaszországgal együtt szerette volna megrendezni a 2006-os téli játékokat.) „A NOB-nak szerintem hamarosan változtatnia kell az álláspontján. A sportvilágban a közös rendezés a trend. Bevált a futballban, bevált a hokiban. Ha nem akarjuk, hogy csak az USA, Kína és Oroszország rendezzen olimpiát, az ötkarikás mozgalomban is el kell jönnie a közös rendezések időszakának” – vélekedett Chmelár.A NOB azt is mindig hangsúlyozza, előnyben részesíti azokat a pályázatokat, ahol 40–50 kilométeren belül található az összes versenyhelyszín. „Ritka dolog, hogy egy hegység közelében 40 kilométerre található egy olyan nagyváros, amely elbírja az olimpiát. Szocsi a kivétel, Vancouver és Whistler között már 120 kilométer volt a távolság. A Krakkó és Poprád közötti ugyanekkora távolság szerintem nem lehet akadály” – mondta a Szlovák Olimpiai Bizottság első embere. Gazdasági hatásokSzlovákia eddig kétszer pályázott a téli olimpia megrendezésére, a 2002-es és a 2006-os játékok esetében. Akkor az ország pozitívan fogadta és támogatta a pályázatot, a jelenlegi gazdasági helyzetben azonban ez erősen kétséges. Chmelárnak azonban meggyőződése, hogy a nagy befektetések megtérülnének: „Az olimpia előkészítési időszaka évekig tart, a munkálatok munkalehetőséget biztosítanának egy nem túl jó helyzetben lévő régiónak. Fellendülne az idegenforgalom, a létesítmények nagy része a játékok után kereskedelmi célokra is jól kihasználható lenne. Ne feledjük, az 1984-es Los Angeles-i játékok óta minden olimpia nyereséges volt!” Politikai akaratA Szlovák Olimpiai Bizottság képviselői hangsúlyozták, csak akkor vágnak bele a projektbe, ha meglesz hozzá a kellő politikai akarat. „Szükségünk van mindkét ország, Szlovákia és Lengyelország köztársasági elnökének, parlamentjének és kormányának a jóváhagyására – szögezte le Chmelár. – Ez év végéig kiderül, van-e jövője a közös pályázatnak. Ha igen, januártól feszített tempóban dolgozunk, hiszen a teljes pályázatot minden dokumentummal és projekttel együtt 2014 márciusáig kell benyújtani.”