Visszakerül a kapukeret?

Komárom. Az érsekújvári és komáromi református gyülekezet vezetői tegnap arról tárgyaltak, hogy visszakerülhet-e Érsekújvárba az ottani egykori erődből származó, ma Komáromban őrzött értékes barokk kapukeret. Az érsekújvári erődrendszer részleges visszaállítását szorgalmazó érsekújvári Castrum Novum-Naarden Szellemi Híd Polgári Társulás felkérésére Nátek Sándor tiszteletes, az érsekújvári református gyülekezet lelkésze vállalta a két gyülekezet közti közvetítést. Jóvoltából a komáromi presbitérium elé terjesztették az érsekújváriak kérését. A presbitérium vezetősége jóváhagyta a tárgyalások megkezdését, ennek eredményeképpen Bako Imre, a polgári társulás elnöke, Bak Árpád alelnök és Nagy Imre főellenőr tegnap Komáromban találkozott Fazekas Lászlóval, a komáromi református gyülekezet tiszteletesével, Cséplő Bálint és Farkas Gáspár gondnokokkal, valamint Czékus Dezső presbiterrel. Az érsekújvári vár barokk kapurámája a vár lebontásakor, 1710-ben került a komáromi Rabváltó Szerzet kolostorába, amit 1800-ban katonakórházzá alakítottak át. Ezt 1947-ben lebontották, és a gyülekezet 1954-től viseli gondját a műemlék kapukeretnek. Czékus Dezső nem titkolta, a komáromi presbitérium tagjai közül nem mindenki értett egyet a kapu viszszaadásának gondolatával, többen féltik a műemléket, s szeretnék, ha méltó helyre kerülne. „Ha a gyülekezetnek ajándékozzák a kapukeret hű másolatát, beleegyezünk egy előzetes szerződés elkészítésébe, hogy a társulás is megkaphassa az elképzeléseihez szükséges támogatást” – tudtuk meg Fazekas László tiszteletestől. A komáromi gyülekezet jóindulatáról tanúskodtak Farkas Gáspár gondnok szavai is: „Érsekújvár számunkra Felvidék egyik végvárát jelenti, ez volt a döntő érv, amiért nem zárkóztunk el a tárgyalásoktól, és támogatjuk az elképzelést.” Az előzetes szerződés aláírását követően mindkét fél szerint megkezdődhetnek a kapu eredetével, az erődrendszerben elfoglalt helyével kapcsolatos kutatások.