Világörökség lehetne a herlányi gejzír

A gejzír 1875 óta 36 óránként 12 méteres magasságba lövelli a vizet.

Herlány (Herľany)

Jana Tóthová, Herlány polgármestere szerint a másfél évszázada működő hideg vizű gejzírnek az UNESCO Világörökség Listáján lenne a helye. Európa egyik igazi különlegessége ez a természeti jelenség.

A Kassától 23 kilométerre található hideg vizű gejzírt a polgármester asszony elmondása szerint már ezelőtt is megpróbálták bejegyeztetni a világörökségek közé. „A víz egy 1875-ben elvégzett fúrás óta tör a felszínre 34–36 órás intervallumokban” – mondta a TASR-nek Jana Tóthová polgármester. A herlányi gejzír Zsigmondy Vilmos magyar geológus 404 méteres fúrása után tört a felszínre a tizenkilencedik század második felében. Évekkel ezelőtt 9, 18, majd 20 órás intervallumokban lövellte ki a vizet 25 méteres magasságba, de napjainkban már csak másfél naponként tör a felszínre mindössze 12 méter magasan. Egy 1995-ös kémiai vizsgálat során kiderült, hogy a gejzír vize közepesen jódos, vasas, szénsavas. A víz a kitörés első pillanataiban csupán 10 Celsius fokos, de perceken belül közel 18 fokosra hevül fel, a 17. században létrehozott fürdőhely gyógyvizeként is használták. „A vizet ma már nem használjuk fürdőzésre, mivel a gyógyfürdőt a második világháború után megszüntették” – zárta Tóthová.