Véletlenül feltaláltak egy szinte lemeríthetetlen akkumulátort

Az okostelefonok, tabletek és számos más kütyü újratölthető akkumulátorokból nyeri az energiát.

A probléma, hogy ezek néhány ezer újratöltés után már nem működnek. A telepek többnyire lítiumból készülnek, viszont az idő múlásával a lítium korrodálódik, és az akkumulátor használhatatlanná válik.

A UC Irvine kutatóinak akkumulátora lítium helyett nanovastagságú aranyszálakban tárolja az energiát. Ez sokkal, de sokkal hatékonyabb a lítiumnál: az új telep akár kétszázezer újratöltést is kibír, anélkül, hogy a korróziónak bármi nyomát mutatná. Azt viszont ők sem tudják, hogy miért.

Az eredeti elképzelés az volt, hogy létrehozzanak egy akkumulátort, ami egy elektrolit zselével tartja meg a töltést, nem folyadék segítségével. A folyékony anyaggal töltött akkumulátorok – mint a lítium különböző variánsai – rendkívül gyúlékonyak, és érzékenyek a külső hőmérsékletre, ezért az irvine-i kutatócsoport egy stabilabb anyaggal kísérletezett.

Reginald Penner, a témával foglalkozó tanulmány szerzője elmondta, hogy csak akkor döbbentek rá, mit alkottak, amikor elkezdtek vele kísérletezni. „Rájöttünk, hogy nem fog elromlani. De még mindig nem értjük a dolog mechanizmusát.” Az biztos, hogy a felhasznált elektrolit gélnek is köze lehet a dologhoz. A folyékony anyagokat azért használják az akkumulátorokban, mert ez könnyen veszi fel és adja le a töltést. Zselé nélkül a nanoszálak 4000 újratöltés után kezdtek korrodálódni, a zselével viszont még százezer újratöltés után sem nagyon látszott a használat nyoma.

Bár a felfedezés mindenképp örömteli, a sorozatgyártásnak gátat szabhat, hogy az ehhez szükséges arany miatt az akkumulátorok igencsak drágák lennének. Ugyanakkor Penner azt reméli, hogy az olcsóbb, gyakoribb fémek, mint például a nikkel, talán kiválthatják az aranyat.