Vélemények ütköztek a hegyétei ipari park ügyében

A petíciós bizottság képviselői szerdán délelőtt adták le az 5 343 aláírást tartalmazó íveket a községi hivatal iktatójában, a két petíciót összesen több mint nyolcszáz hegyétei és balázsfai lakos írta alá, legalább másfél ezer dunaszerdahelyi és félezer nagyudvarnoki ember tiltakozott így a Hegyéte határába tervezett, 30 hektáros logisztikai központ ellen.

Csak helyieknek

Falubeli? Kérdezték a képviselő-testület ülésére érkezőket a kultúrház nagytermének bejáratánál. A koronavírus miatti korlátozásokra hivatkozva első körben ugyanis csak a helyi lakosokat engedték be a terembe, ahol egymástól kellő távolságban helyezték el a székeket. Nem kellett sokat várni arra, hogy elfogyjanak az ülőhelyek, a bejárat előtt várakozó mintegy húsz-harminc személy azonban nem tágított. Végül a petíciós bizottság két tagja, Bindics Zsolt és Szigeti László is részt vehetett az ülésen.

Miért fontos a beruházás?

Bokros Ferenc polgármester az ülés elején emlékeztette a lakosokat, hogy a 2007-ben elfogadott és azóta érvényes területrendezési terv szerint hol és miért jelöltek ki ipari zónákat a község területén. Arról is beszámolt, hogy évek óta próbálnak befektetőt szerezni az ipari parkba, és nehezményezte, hogy a szomszédos községek – Nagyudvarnok és Dunaszerdahely – is negatívan álltak a beruházáshoz. Bokros kitért arra, hogy Nagyudvarnokot korábban is értesítették a terveikről, de nem kaptak választ, később más fejlesztéssel kapcsolatos kérdésben Nagyudvarnok nem kérte ki a szomszédos Hegyéte véleményét.

“Azért fontos a beruházás, hogy legyen az itt élő embereknek, unokáknak élhető területe” - mondta a Panattoni Slovakia Development nagy volumenű beruházási tervéről Bokros Ferenc.

Meglepő ellenállás

A Panattoni Slovakia Development képviselői is részt vettek az ülésen, ismertették a lakosokkal a beruházási tervüket. Erik Ivaničko a vállalat igazgatója hangsúlyozta, hogy modern épületek főződnek a nevükhöz, és elismerte, hogy európai szintű beruházásról van szó, amellyel olyan nagyvállalatokat szólíthatnak meg, mint például az Amazon.

„Mi nem olyan cég vagyunk, amely megveszi a területet, felépíti a központot, majd továbbáll, hanem hosszú távú együttműködést szeretnének kialakítani“ - mondta az igazgató.

A cég képviselői közölték, hogy csak néhány napja szereztek tudomást a petícióról. A lakosok kifogásolták, hogy ők sem tudtak a cég terveiről.

Határozott talán

Hegyéte 1 372 lakosa közül összesen több mint nyolcszázan írták alá a beruházás elleni két petíciót, közülük több mint ötszázan csatlakoztak ahhoz a petícióhoz, amelyet kizárólag helyiek szerveztek. Az ülésen azonban nem derült ki egyértelműen, hogy milyen álláspontot fogalmaznak meg az ipari parkkal kapcsolatban. A végeláthatatlannak tűnő, személyeskedésekkel is tarkított vitában többnyire azok szólaltak fel, akik ellenzik a beruházást, viszont a polgármester egy-egy megjegyzését is taps követte, csakúgy, mint azokét, akik ellenvéleményt fogalmaztak meg a tervről.

Az ülésen elhangzott információk alapján aláírók száma meghaladja a helyi népszavazás kiírásához szükséges arányt. Bokros Ferenc megkérdőjelezte az aláírók számát. A polgármester az egyik lakos kérdésére azt válaszolta, hogy a petíciós törvény alapján foglalkoznak a leadott aláírásokkal. „Megnézem, formailag megfelel-e, 10 napon eldöntöm, hogy, illetékes vagyok-e a petícióval kapcsolatos eljárásban” – reagált a Bokros a szerda délelőtt leadott petíciókra.

Nem egymás, hanem a kamionok ellen

Bindics Zsolt a közlekedési nehézségek sorolásával indította a felszólalását, és hangot adott annak a félelmének, hogy ha elindul a fejlesztés, akkor láncreakcióként még több csarnok épülhet az ipari területen.

„Nem Udvarnok harcol Balázsfával, és nem Dunaszerdahely Balázsfával” - hangsúlyozta Bindics Zsolt,

aki felhívta a figyelmet arra, hogy mindenkinek joga van a biztonságos élethez. Szerinte a néhány hét alatt összegyűjtött 5343 aláírás egyértelmű jele annak, hogy a környéken élők nem kérnek a logisztikai parkból.

Több lakos is kérdéseket szegezett a Panattoni vezetőihez a forgalommal kapcsolatban. Erik Ivaničko közölte, hogy a Szlovák Közútkezelő Vállalattal közösen felmérték a forgalmat és tudatosítják, hogy nem megfelelő a jelenlegi útvonal, ezért egy másik alternatívával is számolnak. Egy létező útvonal meghosszabbításával az összekötőút helyett más vonalon jutnának el a kamionok a 63-as elsőrendű főútra. Az igazgató azt mondta, folyamatban van ezzel kapcsolatos engedélyek elbíráslása. Ivaničko szerint, azzal, hogy végighallgatják a lakosokat, bizonyítják, hogy elismerik a tiltakozók véleményét, és a nyugodt élethez való jogot. „Itt nincs lehetőség és kapacitás ilyen mértékű megalomán beruházásra“ - reagált Bindics Zsolt.

„Lakópark soha, csarnok igen“

Bokros Ferenc részben a kormánytól való anyagi függetlenség kivívásával indokolta a beruházás fontosságát.

„Higgyék el, ez a jó út“ - érvelt a logisztikai park mellett a polgármester

hangsúlyozva, hogy ingatlanfejlesztőknek nem adná át a terepet. A polgármester kijelentette, hogy nagy céljai vannak a közösséggel, szeretne leszakadni az állami költségvetésről, a közönség viszont megjegyezte, hogy ők nem akarnak nagy célokat.

Bindics rámutatott, hogy az önkormányzat bevételei negyedmillió euróval nőttek az elmúlt öt évben. „Érzik ezt?“ - kérdezte a teremben lévőket Bindics Zsolt. Egyhangú nem volt a válasz.

Menjenek máshová

Michal Deraj a Dunaszerdahelyi Járási Hivatal vezetője is Hegyétén lakik, ő is csatlakozott a petícióhoz, az ülésen pedig azt ajánlotta a beruházónak, hogy tárgyaljon a kormánnyal a terveiről. „Azt tanácsolom, hogy egyeztessenek a lehetőségekről, amelyek kedvezőbbek és problémamentesek lehetnek a vállalatnak. Ez nagyon nem megfelelő hely a beruházásra“ - jelentette ki Michal Deraj. A polgármester ezzel kapcsolatban korábban azt mondta, hogy ha máshol telepszik le a cég, a helyieknek akkor is el kell viselni a falut átszelő 63-as úton haladó forgalmat, és zajt, de ha itt építenek központot, akkor legalább bevételre tehet szert a falu.

Kritika, kérdések, kommunikáció

Hiányzó párbeszéd, kevés információ, tulajdonjogi kérdések, régi sérelmek – főként ezt nehezményezték a felszólaló lakosok. Európa és Szlovákia egyik legnagyobb logisztikai parkjának előkészítéséről ugyanis egy, a községi hivatal ajtajára kiragasztott, valamint a falu honlapján közzétett felhívással értesítették a lakosokat. Az önkormányzat tagjai közül egyedül Bíró Ferenc szólalt fel, aki elmondta, egyedül szavazott nemmel a beruházási tervre, pedig nem az érintett falurészen lakik. A képviselő elismerte, hogy hiányos volt a lakosok tájékoztatása, de abban igazat adott a polgármesternek, hogy akinek szüksége van az információra, az hozzájuthat. „Nem minden a pénz“ - jelentette ki az egyik felszólaló utalva a remélt bevételre.

Csak a hely a gond

„Ekkora volumenű beruházást nem erre a területre kell felépíteni, hanem egy autópálya mellé. Csak a hellyel van a probléma, nem a beruházóval“ - nyilatkozta lapunknak Alföldi Péter a petíciós bizottság egyik tagja, hozzátéve, hogy az általa megszólított emberek 90 százaléka nemet mondott a beruházásra.

A Panattoni képviselő viszont kitartanak amellett, hogy a fejlesztés nincs nagy hatással a környezetre, a terv megfelel a törvényi előírásoknak, és megvalósítható, mivel semmilyen gátló tényezőről nem tudnak.

Nyitottak a tárgyalásra

Bindics Zsolt az ülés végén azt mondta, hogy érdemeleges vártak a testülettől azzal kapcsolatban, hogy elfogadják-e a lakosok véleményét, ezt azonban nem kapták meg.  „Politikai legitimitással csak úgy lehet eljárni, ha a helyi lakosok érdekeit képviselik. Ha úgy gondolják, hogy a helyi lakosok érdeke ellentétes azzal, amit a petícióban aláírtak, ez újabb szög a demokrácia koporsójában“ - véli Bindics, aki reméli, őket is meghívják majd arra az ülésre, amelyen az önkormányzat a petícióról fog tárgyalni.

„Remélem, működik az emberek közötti szolidaritás, hogy a másik 4 921 aláírást szintén releváns petíciónak fogják tekinteni a döntésnél figyelembe veszik az önkormányzat kataszterén túl élő emberek érdekeit is“ - zárta Bindics Zsolt. A tervvel kapcsolatos beadványokat jelenleg a járási hivatalban értékelik, néhány hét múlva kiderülhet, hogy alaposabb tanulmány elkészítésére kötelezik-e a beruházót, vagy zöld utat kap a logisztikai park.