Végleg lezárul a darnózseli horrorper

Ott lóg N. János feje fölött a kard Darnózselin, a szlovák–magyar határhoz közeli, szigetközi településen. A Kúriához fordult, hogy mentsék fel, ahogy korábban kétszer is megtették, nem érezve teljesen bizonyíthatónak a vádat.

A darnózseli horror nem azért kavarta fel a közvéleményt, mert a sértett meghalt – sajnos ettől nem volna példa nélküli. Ám a holttest eltüntetése az ítélőtábla szerint is „brutális kegyeletsértő és gyalázó módot testesít meg”. A halál módjáról a mai napig nem tudunk semmit, a Győri Ítélőtábla végül ezért állapított meg halált okozó testi sértést emberölés helyett, úgy látva: eddig lehet elmenni, de eddig el is kell. A különbség a két minősítés között az, hogy a halált okozó testi sértés esetében a bántalmazás ugyan szándékos, de a végeredmény nem, míg a gyilkosságnál vagy épp a halál a cél, vagy annak lehetőségébe belenyugszik az illető.

Tehát Győrben jelentették ki a bírák először, hogy N.-né Kovács Judit halálát férje okozta, szándékosan. Ez például abból következik, amilyen ördögi módon, a lebukást kockáztatva eltüntette a nyomokat. Hét év börtönt szabtak ki rá, a minősítést maga a fellebbviteli főügyészség indítványozta, de a büntetést keveselli és fellebbezett.

A védő úgy beszélt: „Nem azt vitatom, hogy a cselekmény hogyan történt. Hanem, hogy történt-e egyáltalán. Mert nem bizonyítható! Az első fokú ítélet nem talál okozati kapcsolatot a védencem magatartása és a végeredmény között.”

Ezzel vádolják a férjet

A házaspár kapcsolata megromlott, és a bontóper alatt ideiglenesen az apánál helyezték el az akkor 12 éves Barnabást, míg lányuk közös felügyelet alatt maradt. A sokak által jámbornak ismert férfi már régebben is bántotta feleségét, aki ekkor elköltözött, de halála előtt pár nappal mégis képes lett volna visszamenni, hogy a házasságot felbontó végleges döntés előtt is fiával élhessen. A férfi irtózott a gondolattól.

Döntött, és 2014. május 27-én, kedd késő délután Mosonmagyaróvárra ment felesége munkahelyére. Ismerte a helyszínt, s tudhatta, hogy ebben az időben a nő már egyedül lesz. Lesben állt. A vád szerint megölte. A holttestet autóba rakta, hazavitte, s megvárta, amíg kisfia elalszik. Beállt a húsfüstölőhöz, kivette a holttestet, s a ház alatti húsfeldolgozóban feldarabolta. A maradványok egy részét elégette, egy részét elrejtette vagy szétszórta, a húsfeldolgozót sósavval kezelte le.

Az első felmentő határozatot megalapozatlanság és hiányos indoklás miatt helyezték anno hatályon kívül, jött hát a megismételt eljárás, amely minden szereplő szerint jóval alaposabb volt. Helyszíni tárgyalást is tartottak a darnózseli háznál, a rendelőnél – ahol a nőt utoljára látták –, s egyet a Zseli réten.
 

Miért olyan fontos a Zseli rét?

A terület szóban forgó része pár percre fekszik N. János házától, a réttel kapcsolatban a védő, dr. Jován László azt mondta korábban: „Csak annyit tudtunk megállapítani, hogy 19.56 óra után a sértett eltűnt, ismeretlen körülmények között, ismeretlen helyen elhunyt, s vélhetően a maradványait találták meg a Zseli-réten.”

De ez a rét a legkörmönfontabb bűnügyi históriákba illő kapocs, itt bukott le a vádlott. Egy őt ismerő helyi férfi meglátta május 29-én dél körül, amikor a maradványokat szórta – nem tudva, hogy észrevették. A védett tanú először azt hitte, hogy mondjuk füvet szór N. János a zsákból, de hallva a sértett eltűnéséről, bejelentést tett. A keresés elindult. Először rossz helyen, mert a füvet idő közben lekaszálták, így a férfi újra elmagyarázta a rendőrségnek a pontos helyszínt. Újabb keresést tartottak, és a legtapasztaltabb zsaruk álla is leeshetett: megtalálták az eltűnt szívéből, májából és tüdejéből származó maradványokat, amelyeket a nő fogkeféje, fésűje segítségével beazonosítottak. A DNS-vizsgálat alapján kimondták, hogy ezek kétséget kizáróan Judit maradványai.
Ezután az is összeállt, hogy miért vállalt N. János ekkora kockázatot a Zseli-réttel? Azért, mert közvetlenül előtte hívták fel őt a rendőrségtől az eltűnés miatt, s neki igen rövid idő alatt kellett a házban még meglévő maradványoktól megszabadulni. A részletes vallomástól tartózkodó vádlott minderre annyit mondott a bíróságon: a szemtanú „nem engem láthatott, mert nem én jártam ott”.

Mindkét mobilra érkeztek hívások

Közvetlen bizonyíték helyett közvetett bizonyítékok álltak hadrendbe. De azok szép számmal. Alibivel szolgált eleinte a vádlott nővére, e szerint a kérdéses időpontban testvére nála járt Mosonmagyaróváron. Ám a mobilhívás-forgalmi adatokból kiderült, s a törvényszék is leszögezte, hogy a testvér hazudott. Az eltűnés idején, 20.04 perc és 21 óra között N. János nem lehetett nála. Viszont bebizonyosodott, hogy a vádlott és a sértett telefonja pontosan egyszerre haladt Judit óvári munkahelye felől a vádlott házáig Darnózselire. A sértett DNS-ét a rendőrök megtalálták a kocsi csomagtartójában.

„Megtéptem a lányodat”

Egy másik szemtanú kilétét is védik az akták, ő látta, hogy N. János – szokásától eltérően – betolat éjjel a füstölőhöz, s onnan valami nehezet cipel. „Így állnak össze a bizonyítékok. Külön-külön nincs értelmük. Az összefésülés a lényeg” – mondta dr. Takács Róbert eljáró ügyész Tatabányán.

Csak a „hogyan?” a kérdés, a „miértre” választ kaptunk: N. János nem akarta, hogy felesége visszaköltözzön. Juditot óvta is ettől családja, okkal, hiszen N. Jánost könnyű testi sértésért korábban próbára bocsátotta a bíróság, amiért megtépte felesége haját. (A próbára bocsátás után egy nappal mégis neki ítélték ideiglenesen Barnabást.) Utóbb egy exkluzív tévéinterjúban N. János így bagatellizálta kirohanását: „Megfogtam a feleségem két vállát, amikor cirkuszolt, majd megráztam, hogy mikor tér már észhez.” Judit bátyja, Kovács Szilárd így reagált erre: „A húgom fején egy ötvenforintosnyi felületen teljesen hiányzott a haj, tehát nem pár szál kirántásáról volt szó, hanem egy egész hajcsomóról, ezt egyébként látlelet tanúsítja. (…) Maga a vádlott is azzal hívta fel másnap az édesapámat, hogy »megtéptem a lányodat«.”

Az ítélőtábla szerint a férj hazudik

A vádlott ártatlannak vallja magát, s hallgat. Joga van hozzá, csakhogy ezzel a védekezés lehetőségétől is megfosztja magát – érvelt Tatabányán az ügyész. Dr. Jován László védőügyvéd felháborodott azon, hogy a vád képviselője „bizonyítéknak” nevezi a hallgatások és a vallomások összeillesztését. „Védencem hallgatásra vonatkozó alapvető joga nem egyenlő a bűnösséggel.” De ellene kontrázott egy másik sztárügyvéd, aki a „lúgos orvos” ügyében képviselte korábban Renner Erikát, s a darnói perben is a sértetti oldal bízta meg. Dr. Gál András így fogalmazott N. Jánosról: „Élt a hallgatáshoz való jogával, mondja ügyvéd kollégám. Nincs erről szó. Nem hallgatott. Egy idő után valóban nem tett vallomást, de előtte háromszor igen. S minden mondata hazugság volt. (…) Nem lehet a vádlottat azért az önvédelmi reflexért elítélni, hogy a komplett igazságszolgáltatást hülyének akarja nézni.”

Végül dr. Kovács Tamás tanácsvezető bíró összegzett így: „Nem elhallgatott tényekről, elfelejtett dolgokról van szó, hanem hazugságokról. Nem hiteles a vádlotti vallomás. S ennek semmi köze ahhoz, hogy később élt a hallgatás jogával.”

Darnózseli már rég „elítélte”

N. János 29 hónapig volt előzetes letartóztatásban, első felmentésekor 2016. december 5-én került le róla a bilincs. Azóta is Darnózselin él, ahol nem sok barátja van. Második felmentése után mondta azt a polgármester: „Mindenki erről beszél, és N. Jánosnak az lenne a legjobb, ha elmenne Darnózseliről.” Maga a hentes – aki egyébként újra építkezik a faluban – az RTL Klubnak tavaly így vallott: már sofőrként dolgozik, mert senki nem venne tőle húst.

Mi történhet harmadfokon?

Teljes felülvizsgálatot tartanak, vagyis bármi történhet. Helybenhagyhatják az ítéletet, hatályon kívül helyezhetik, enyhíthetik, súlyosíthatják a büntetést. Vagy felmenthetik N. Jánost, de kimondhatják azt is, hogy emberölés történt. Van most előttük egy súlyosítást kérő ügyészi fellebbezés, egy felmentési kérelem, s beszállt indítványával Judit családja is: tartson a Kúria teljes felülvizsgálatot, és mondja ki az emberölést.

N. János pedig így beszélt októberben a tévének: „Ártatlan vagyok, nem öltem meg a feleségem. Olyan kampány indult ellenem, hogy szinte már Hannibálként kezelnek.”

Kovács Szilárd szerint viszont Hannibal Lecter ezt kikérhetné magának, mert ő legalább vállalta tettéért a felelősséget. 

Laczó Balázs