Vár állott, most kőhalom

Okiratos említése már a 13. század végéről való. A Sáros megyéből származó Soós-Szerdahelyi család ősi birtoka volt. A 15. század közepén a rabló huszita hadak foglalták el, rövid ideig Mátyás király birtoka volt, majd viszszakerült az eredeti tulajdonoshoz. Ezután átépítették, megalapozták a mai falakat. A 16. század viszályai során ostromot szenvedett a császári hadaktól (1558), később újra visszakapta a Soós-Szerdahelyi család. Végső pusztulása az 1673-as elfoglalás után kezdődött, amikor Coob tábornok csapatai elhagyták. Falai a 18. század első felében még épek voltak, de néhány évtized múlva a Szirmay-Fischer-kastély és a római katolikus templom építésénél köveinek egy részét lebontották és felhasználták.

Nagytárkány

Először 1550-ben említik mint Vékey Ferenc tulajdonát. A 18. században várkastélyként (castellum) említik. 1711-ben Sennyei István birtoka lett. A 18. század első felében kezdődött el a pusztulása. Egyedül a várkápolna maradt fenn – beépítve a mai római katolikus templomba. A várfalak körvonalai ma már csak sejthetők a sáncok mentén.

Zétény

A 15. században említik először a várát. Első birtokosa Zétény földesura, a Bocskay család volt. A 16. század közepén Némethy Ferenc tokaji kapitány birtoka lett. 1558-ban Thelekessy Imre, Ferdinánd király kassai kapitánya megtámadta, s háromnapi ostrom után az őrség megadta magát; ennek ellenére levágták őket. A vár a 17. században már rom, maradványait új tulajdonosa (Klobusitzky) 1689-ben alapjaitól felújítatta, és a 19. században klasszicista stílusban átépítették. A II. világháború után romossá vált, majd 1959-ben lebontották.