Úton, vízen New Brunswickban

Kanada legrégebbi egyetemének egykori épülete FrederictonbanA szerző felvételeMásnap késő este érkeztünk meg St. Andrewsba, a New Brunswick tartomány délkeleti részében elterülő parányi halászfaluba, amely egyebek között arról is híres, hogy innen indulnak a hajók „bálnanéző” körutakra. Kora reggel indultunk be a faluba, a kis kikötőt kerestük, s az ottani irodákat. Megtudtuk, hogy júniusban elég ritkán látni bálnákat, de azért van esélyünk. A helybeliek ugyanis, előző utuk során három gyilkos bálnát pillantottak meg. Talán nekünk is szerencsénk lesz. Menjünk! Befizettünk és egy óra elmúltával egy gyönyörű egyárbocos hajóval indultunk útnak.

Háromórás hajóutunk ugyan élvezetes volt, hiszen az óceán viszonylag csendes vize, s a part csodálatos, gyönyörűek a tengeri madarak is, ám bálnát vagy fókát egyet sem láttunk. Megtudtuk viszont, hogy itt, különösen nagy az apály és a dagály vízszintkülönbsége. A legnagyobb értéket épp a Fundy-öbölben mérik, ott akár a 21 métert is meghaladhatja a szintkülönbség, amit a kikötőbe való visszatérésünkkor mi magunk is tapasztaltunk. Egyenesen a mólóra léptünk ki, és ott, ahol három órával ezelőtt még a vörös sziklákon járkáltunk, már többméteres víz hullámzott. Érdekességként megemlíthető az is, hogy ebben a tartományban találhatók Észak-Amerika legmelegebb sós vizű strandjai is. Például fent északon, a Kouchibouquac nemzeti park partjainál a víz hőmérséklete elérheti a 30 Celsius-fokot is.

New Brunswick legnagyobb városába, az 1631-ben Charles de Saint-Étienne de la Tour francia utazó által alapított Saint Johnba vettük utunkat, eredetileg azzal a céllal, hogy áthajózunk Új-Skóciába. Az ötórás várakozás helyett azonban inkább a fővárost szemeltük ki, amely alig egyórányi autózásra volt innen.

Fredericton, New Brunswick tartomány fővárosa kisebb, mint Saint John, ám sokkal barátságosabb arculatú. A Saint John-folyó két partját uralja. Itt található Kanada legrégebbi egyeteme, a New Brunswick Egyetem, amelyet 1785-ben alapítottak, és itt található a legrégebbi, ugyancsak 1785-ben alapított angol nyelvű középiskola is. A mai igazságügyi ház is valaha az egyetem része volt, amely a városház közelében található. Itt kell megemlíteni New Brunswick nagy szerepét az 1867. július elsejei Brit Észak-Amerika Törvény aláírásában. Ennek elfogadásával a brit kormány három észak-amerikai gyarmatát (Kanada, New Brunswick, Új-Skócia) föderációvá alakította.

Fredericton központjában az épületek abból a vöröses sziklából épültek, amely a tartomány egybefüggő ősmasszívumát képezi. Ez az úgynevezett Kanadai-pajzs csaknem 2 milliárd évvel ezelőtt formálódott azzá, aminek most ismerjük. A környék őslakos indiánjai, főleg a Micmac és a Maliseet törzsek, amelyek a Woolastook (mai Saint John) folyó partján éltek. Az első európai telepesek 1604-ben érték el Kanada eme részét és a St. Croix szigetén (St. Andrews szomszédságában) Champlain és Mons vezetése alatt megalapították az első francia települést, az akádiai kultúra és életforma alapjait.

A fővárost magunk mögött hagyva, a vadonon át indultunk visszafelé. Erdő erdő hátán és mocsaras, lápos vidék mindenhol, itt-ott kisebb település a zöld rengeteg közepén és egy nyílegyenes autópálya. Késő este értük el Grand Falls/Grand Saults városkát, az egyetlen kétnevű kanadai várost, ahol egy motelban szálltunk meg. Akkor még nem tudtuk, hogy hol is álltunk meg. A meglepetés reggel ért bennünket, amikor ásítozva kimentünk a teraszra. Szakadék, sziklák és rohanó folyó. Mi ez? Kiderült, hogy a motel egy vízesés felett áll és a várost egy mély kanyonrendszer szeli ketté. A vízesés 23 m magas, a folyóvölgy 1,5 km hosszú, a környező sziklák 70 m magasak. A sziklás rendszer egyszerűen szédítő, a városka hangulatos. Csak a szerencse vezényelt bennünket ide.

A tartomány kétnyelvű (az egyetlen Kanadában), francia- és angol nyelvűek lakják, és persze az őslakók, az indiánok, akik óriási területeken uralkodnak részben saját törvényeik alapján. Az itt élő franciák rendkívül büszkék arra, hogy ők voltak az első európaiak ezen a földrészen. A francia nyelvet szinte mindenhol hallani (a québeci franciától eltérő dialektussal beszélik). A francia akádiaik zászlaja pedig csak anynyival különbözik a franciától, hogy egy kisebb sárga csillag van benne.

A forgalmas Edmundston a Québec–New Brunswick határ közelében fekszik a Madawaska-folyó partján, a Maliseet indiánok területén. Egy kicsit meglepő volt, hogy egy nagy gyárkomplexum állt a város közepében és a folyó másik partján található játszóteret irtózatosan erős, fejfájdító bűzzel borította be. A természet, mint mindenütt, itt is gyönyörű, de a bűz, az elképzelhetetlen.

Elhagytuk New Brunswickot, Québecbe tartottunk. Végig a sztrádán, a Szt. Lőrinc-folyó keleti partját követve sűrű erdőségen és mocsaras vidéken haladtunk keresztül. Szarvasokat és őzeket láttunk, és több helyen elütött mosómedvéket vagy tarajos sünöket. De medvét vagy jávorszarvast egyet sem volt szerencsénk megpillantani. Csak a figyelmeztető táblák az út mentén jelezték, hogy a vidék e hatalmas állatok hazája.