Újszerű terápiákkal a gyermekkorban kialakuló problémák ellen

A gondok nagyon gyakran fel sem tűnnek a szülők számára. Legtöbbször a „majd kinövi”, „apukája sem beszélt még 4 évesen”, „nem lesz ennek a gyereknek semmi baja” mondatokkal találkozhatunk. Ma már tudjuk, hogy ha egy gyerek fejlődése eltér a normától, akkor az később hatással van a gyerek képességeire az iskolában, viszont a probléma ettől sokkal bonyolultabb. 

Figyeljünk a jelekre

Mitől válik egy gyermek sajátos nevelési igényűvé? Egyrészt különböző környezeti hatások következtében már a terhesség alatt, szülés közben vagy a fejlődés folyamán (gyógyszer, alkohol, anyai betegség, anyagcserezavarok, csökkent oxigén- és vagy tápanyagellátás, különböző betegségek, hátrányos helyzet, ingerszegény környezet, stb.) valamint genetikai okokra visszavezethető fejlődési zavar következtében. „Korai fejlesztéssel és a terápiák segítségével azonban a problémák többsége kiszűrhető, és csökkenthetőek vagy akár megszüntethetőek a tünetek” – mondja Barthalos Réka konduktor és pszichológus a Párkányban és Komáromban működő Artis centrum egyik alapítója. 
Árulkodó jelek pedig már a megszületés pillanatában is lehetnek (koraszülöttség, oxigénhiányos állapot, elhúzódó vagy rohamos szülés, problémás Apgar-érték). Viszont a gyermek későbbi fejlődése is árulkodhat arról, hogy nem a normál ütemben halad a fejlődés. Ilyen lehet a nyugtalan baba viselkedése, vagy ha rosszul alszik, esetleg rossz étvágya van a gyereknek stb. 18 hónapos korban a beszéd, beszédmegértési probléma jeleire figyelhetünk fel, amikor a gyerek arra a kérdésre, hogy hol az alma, nem mutatja meg a képen sem, sőt, nem is érti, mit kérdezünk tőle.
„Az idegrendszer a kezdetektől mutatja a tüneteket” – teszi hozzá Melecski Júlia gyógypedagógus, TSMT-terapeuta, neurofeedback tréner, az Artis centrum másik alapítója. A kisbabánál a megkésett beszéd vagy eltérő mozgásfejlődés is egy árulkodó jel, például későn kezdett el mászni, járni, a mozgásfejlődés egyes állomásai felcserélődtek, kimaradt a mászás, helyette mindjárt járni kezdett. Akár a felgyorsult mozgásfejlődés is ilyen felhívó jel lehet. A megkésett beszéd hátterében sokféle ok állhat, célszerű ilyenkor egy hallásvizsgálatot, illetve neurológiai vizsgálatot elvégezni. A mai világban – ráadásul sok esetben – az éneket és a mondókázást felváltja a televízió, a telefon és a tablet. A gyerek ilyenkor csak ritkán éli meg a szemtől szembe kommunikációt, ez is hátrányosan befolyásolja a fejlődést. Megfelelő beszédfejlődés esetén az első szavak 10–15 hónapos korban jelennek meg, a kétéves gyermeknek kb. 50 szavas szókincse van, és egy-egy szót összekapcsol, három évesen grammatikailag helyesen, mondatokban beszél, de még előfordulhat pöszeség. Ha a beszéd fejlődése ettől eltér, érdemes kideríteni az okát. Nem elfogadható, hogy csak legyintünk: „Ó, a három éves gyermekem még nem beszél.”
Ma már számos képességfejlesztő és beszédfejlesztő játékot gyakoroltathatunk a gyermekünkkel. Ilyen lehet a szabadban való mozgás, játszóterezés, akadálypálya, minden, ami a mozgással összeköthető. 
„Sajnos, azt tapasztaljuk, hogy a gyermekek egyáltalán nem mozognak, autóval járnak óvodába, iskolába, nincsenek kitéve a mindennapi megpróbáltatásoknak. Hagyjuk, hogy gyermekek legyenek, hogy kipróbálják a saját határaikat!” – teszi hozzá Barthalos Réka. 
A meseolvasás és -hallgatás, éneklés, mondókázás a legjobb egy gyermek számára. Az idegrendszer fejlődésére ható játékok – ringatás, hintáztatás, minden, ami egyensúlyhelyzetünkből kimozdít minket (forgás, gurulás) – alkalmasak lehet arra, hogy játékos módon fejlesszük a gyermekünket. 

Az agresszió csak tünet

„Ez a gyermek kezelhetetlen és buta!” – hangzik el a kijelentés olyan esetekben, amikor a gyermekkel sem a szülő, sem a tanító nem tud mit kezdeni. Azonban ez korántsem jelenti azt, hogy a gyermek „buta” lenne, sokkal inkább azt, hogy nehezebben szabályozza viselkedését. A viselkedésproblémákat kiválthatják környezeti hatások, például családi problémák, válás vagy haláleset is, de lehet másodlagos tünet is a sorozatosan átélt kudarcok hatásaként. Sajnos a tanulási és figyelemzavarral ez gyakran együtt jár. A viselkedésben megnyilvánuló problémák azonban gyakran az idegrendszer éretlenségének vagy eltérő fejlődésének egyik jelei, vagyis a gyermek nem tudja megfelelően szabályozni viselkedését, kontrollálni indulatait, frusztrációküszöbe alacsony. Az agresszió mindig egy tünet, amivel jelez felénk a gyermek. 
„Sokféle oka lehet az eltérő viselkedésnek, teljesítésnek. Általában hajlamosak vagyunk környezeti, leginkább nevelési tényezőkkel magyarázni, de a viselkedés, a jó teljesítmény alapja egy jól működő, jól feldolgozó, jól fejlett idegrendszer. Ha nem elég érett, ami manapság egyre gyakrabban előforduló jelenség, az viselkedési, tanulási, vagy más problémákban is megnyilvánulhat” – teszi hozzá Melecski Júlia.
A gyakoribb tanulási zavarok közé tartozik még a diszlexia, diszgráfia és a diszkalkulia is, amikért ugyancsak az idegrendszer eltérő fejlődése vonható felelősségre. A diszlexia olyan olvasási zavar, amelyre jellemző, hogy az átlagos vagy átlag feletti IQ-val rendelkező gyermek megfelelő gyakorlás és megfelelő tanítási módszertan alkalmazása mellett sem képes megtanulni folyékonyan olvasni. A gyerekek kb. 7–15%-át érinti ez a probléma. A diszgráfia, vagyis az írás zavara, gyakran társul a diszlexiával. Lehet gond az írás alaki részével (külalak: csúnya, olvashatatlan írás), vagy a tartalmával (helyesírási hibák), vagy mindkettővel. A diszkalkuliánál is érvényes, hogy az egyébként jó intellektusú, jól teljesítő gyermeknek a számolás, számlálás, mennyiségfogalmak, általában a matematika terén vannak problémái. 
„Sajnos, gyakori eset, hogy a gyermek iskolaéretlenül kerül be az iskolába, vagyis fizikailag, érzelmileg vagy a képességek terén még nem érett meg az iskolára. Előfordul az is, hogy hatévesen még beszédhibái vannak a gyermeknek. Itt nem arra gondolok, amikor az r hangzót nem tudja helyesen kiejteni, hanem ha a beszéde nehezen érthető, és még intenzív logopédiai ellátásra szorul, ennek ellenére elkezdi az első osztályt” – osztja meg a tapasztalatait a gyógypedagógus. 

Kevésbé ismert terápiák

Míg Magyarország a terápiák és fejlesztési módszerek Kánaánjának nevezhető, Szlovákiában sokkal nehezebb hozzáférni egyes módszerekhez.
„Magyarországon nagyon sok újszerű terápia elérhető, több fejlesztőközpont is működik. Sajnos Szlovákiában nem igazán beszélhetünk sem korai fejlesztésről, sem képességfejlesztésről, sem arról, hogy sok terápiás lehetőség lenne elérhető. Szlovákiában általában csak a rehabilitációt ismerik. Az a fajta mozgásfejlesztés, melynek segítségével az idegrendszert fejlesztjük különféle mozgásterápiákkal, Szlovákiában még újszerűnek mondhatóak” – taglalja Barthalos Réka. 
Az Artis centrumban a fejlesztések során újszerű vagy kevésbé ismert terápiákat alkalmaznak, ilyen például a TSMT-terápia (tervezett szenzomotoros tréning) ami egy nagy- és finommozgásos tornán keresztül fejleszti az idegrendszert, az AIT/FST hallásterápia, a neurofeedback tréning (figyelmi vagy pszichés problémáknál használatos módszer), a Kulcsár-féle mozgásterápia, a Pető-módszer (konduktív pedagógia), a tükörtábla-terápia (diszgráfia- és diszlexia-terápia). „Továbbá a komplex gyógypedagógiai foglalkozásokon a gyógypedagógus nem a megszokott módon korrepetálja a gyereket, hanem alapképességeket fejleszt, vagyis például a diszlexiás gyerekkel nem az olvasást gyakorolja, hanem az olvasáshoz szükséges részképességeket fejleszti” – magyarázza Melecski Júlia. 
A szülők általában kudarcként élik meg azt, ha a gyerekükkel nincs minden rendben. Saját kudarcuknak, szülői kompetenciáik megkérdőjelezésének látják, amire sajnos gyakran a környezet is ráerősít. Mit csináltam rosszul? Hol ronthattam el? Ettől még én jó szülő vagyok? Ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatják őket. 
„Ha a családban sajátos nevelési igényű gyermeket nevelnek, szükség van a család támogatására mind lelkileg, mind jogi viszonylatban, ebben is próbálunk számukra segítő kezet nyújtani” – mondják az Artis centrum alapítói és fejlesztő pedagógusai. 


A cikk a pozsonyi magyar tanszék és az Új Szó szerkesztősége együttműködésében jött létre.