„Ne hagyjuk magunkat megosztani“ – újra tüntettek a Fico-kormány és a közállapotok ellen a komáromi Klapka téren

Az előző két komáromi demonstrációkhoz képest (február 7-éről ITT, február 21-ről pedig ITT olvashatják a helyi beszámolóinkat) péntek este valamivel kevesebben gyűltek össze a Klapka téren. Míg két hete Ján Kuciak és Martina Kušnírová emlékezete köré szerveződött a tüntetés, addig a mostani hozzászólások ismét főleg a Fico-kormány tevékenysége és az általános közállapotok ellen irányultak.

Lucia Molnár Satinská nyelvész és fordító a szlovák és a magyar nyelveket folyamatosan váltogatva szólt az emberekhez. A jelenlegi társadalmi és politikai helyzetben három „tippet” fogalmazott meg. Az első szerint minél többször személyesen kell találkozniuk az embereknek úgy, hogy közben kölcsönösen segítik is egymást. A második tipp szerint „ne hagyjuk magunkat megosztani“ – s ezen a ponton utalt a február végi pozsonyi késes támadásra, majd az azt követő tüntetésre, ahol szerinte épp a résztvevők közti egység valósult meg. 

„Lehet, hogy más nyelven beszélünk és más meséket néztünk gyerekkorunkban, de ugyanúgy féltjük a saját gyerekeinket, és ugyanúgy egy biztonságos országban szeretnénk élni“ 

– tette hozzá. A harmadik „tipp” pedig arra vonatkozott, hogy a nemi egyenjogúság alapján „kapjanak szót a nők“.

Maroš Kudlík „átlagos komáromi lakos“ és rokkantnyugdíjas többek között arról beszélt: a nyugdíjak összegén nem a 13. juttatás javít majd, hanem az, ha jobban működni majd az ország gazdasága, s nem a lopásról és lefizetésekről fog szólni a politika.

Zuzana Bútorová politológus és civil aktivista egyebek mellett úgy fogalmazott, nem tud olyan szakirodalomról, amely bizonyítaná, hogy van valamilyen szellemi vagy szakmai alapja a kormány által képviselt „szlovák útnak”. A közállapotok kritikája kapcsán ő is kitért a február 28-i késes támadásra is, amelyet egyértelműen elítélt.

Kovács Zoltán, a VándorLáss vezetője, buddhista tanító és négy gyermek apja úgy fogalmazott: a tüntetésen elmondott beszéd neki a komfortzónája elhagyásáról szól. Ugyan nem foglalkozik politikával, de az most nem úgy hat az ő közegére, a „buborékára“, mint szeretné. Egyúttal bizakodóan beszélt a társadalmi megosztottság felszámolhatóságáról: 

„Túravezetőként nagyon jól tudom és látom, hogy kellő nyitottsággal a homlokegyenest más világnézetű emberek között is alakulhat ki előremutató párbeszéd.“

Ezúttal egy személy lépett fel saját produkcióval: Ľubomír Augustín a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom egykori tagja adott elő egy dalt gitárkíséret mellett.