Új erdő nő a Magas-Tátrában

Lassan magához tér a természetTASR-felvételA Tátra sokáig nem lesz még olyan, amilyennek emlékeinkben él, a suttogó tátrafüredi fenyveseket már aligha mutathatjuk meg gyermekeinknek. De a természet magához térésének első jelei mindenképpen örvendetesek. Mintegy ötszáz hektárnyi területen az erdő önmagától újult meg. Ez elsősorban az épen maradt fáknak köszönhető. A megújulás érdekessége, hogy gyakran jelennek meg a térségben lomblevelű fák, főleg nyírfa, égerfa és berkenye. Ezek úgynevezett „pionírfák”, melyek egy-egy új erdőben először jelennek meg, de később átadják helyüket a tipikus erdei fáknak.

A másik ötszáz hektárt az erdészek vették kezelésbe. Az új erdő itt főként alacsony, kétéves, tűlevelű és lomblevelű fácskákból áll. Az utóbbiakból főként juhart, kőrist és szilfát ültetnek. Mostantól több lomblevelű fával találkozhatunk a Tátra lejtőin. A telepített erdők túlnyomó része mégis tűlevelű lesz majd. A fafajták kiválasztásánál elsősorban a tengerszint feletti magasság játszik szerepet, hiszen olyan fajtákat kell választani, melyek jól érzik magukat a Tátra térségében. Ezek elsősorban a vörösfenyő, a boróka, a jegenyefenyő és a cirbolyafenyő.

A vihar által sújtott területek fokozatos fásítása legalább tíz évig tart majd, és 20–25 évbe telik, mire a Magas-Tátrát „felnőtt” növényzet borítja majd. A fák telepítése azért is vesz igénybe sok időt, mert genetikailag tátrai növények kerülhetnek csak a földbe, és a facsemetéket az erdészeknek kell kinevelniük a tátrai fákból. ĺgy azonban biztosítják az új erdők különböző korösszetételét is. A telepítést meghatározzák a pénzügyi tényezők is. Egy hektár terület fásításának költsége 60–80 ezer korona. Az eddigi telepítés 35 millió koronába került.

A Magas-Tátrát 2004-ben sújtotta a pusztító erejű szélvihar, mely 12 600 hektáron tette tönkre a növényzetet.