Új életet lehelnének a Fülek és Salgótarján közti vasútvonalba

„Egykor Lengyelországból indulva Zólyomon keresztül Füleknél is elhaladt az a gyorsvonat, ami aztán elment Budapesig, majd onnan tovább a Balkánig. Ezt a legtöbben »Polonia Expressz«-ként szokták emlegetni, de a végén a szerelvények már csak sima nemzetközi gyorsvonatok voltak Szlovákia és Magyarország között“ 

– emlékeztetett a múltra Agócs Attila, Fülek polgármestere. A város képviseletében múlt héten Salgótarjánon járt, hogy polgármester kollégájával, Kreicsi Bálinttal és önkormányzataik más képviselőivel a vasút szerepéről is egyeztessenek.

Lassú leépülés 

Olvasóink közül bizonyára sokan emékeznek rá, hogy az érintett vasútvonal fokozatosan épült le. 2008-ban megszűntek nemzetközi gyorsvonatjáratok, majd 2011-ben, 140 évvel az érintett vonal megépítése után végleg leállt a személyforgalom is. 2016-ra az is felmerült, hogy végleg fel kéne számolni ezt a szárnyvonalat.

A sors nem volt kegyes a nyugat-kelet irányú összeköttetéshez sem, ahol Fülek Zólyom és Kassa között tölt be fontos összekötő szerepet. Pár éve az állam ugyanis úgy döntött, gazdaságosabb lesz, ha a vonatok csak az ún. „kis állomáson“ állnak meg, bizonytalan ideig mellőzve a főpályaudvart.

Lassú előrelépés

„Ahhoz, hogy egyáltalán arról beszélhessünk, lesz itt még egyszer nemzetközi személyforgalom Fülek és Salgótarjan között, egyrészt valamilyen normális állapotban meg kell őrizni a sínpárt. Másfelől életben kell tartani a nagy állomást, mert azt használnák ezek a szerelvények“

– ismertette lapunknak Agócs a város fő elveit.

Ami a gyakorlatot illeti, az állam tavaly kiírt egy tendert az Ipolygalsa-Fülek vasútszakasz felújítására, ami idén minden bizonnyal el is kezdődhet. Ennek hatására a vonatok fő megállóhelye ismét a füleki pályaudvar lehet majd. Másrészről megkezdték a talpfák részleges cseréjét Fülek és az államhatár közötti szakaszon.

Jozef Ráž közlekedésügyi miniszter pedig pár hete bejelentette, hogy újra elkezdenek tárgyalni a Zólyom és Fülek közti vasútvonal villamosításáról. Agócs emlékeztetett: ezt már 2004-ben is tervezte az állam. Kérdés azonban, hogy Fülek területén meddig valósul meg az elektrifikáció, ha valóban belekezdenek.

A 2024-es tavaszi galántai kihelyezett kormányülésen elhangzott, Losoncon és Füleken keresztül „történeti“ vasúti összeköttetésről van szó Magyarországgal. Agócs szerint a kormány valószínűleg rájött, tarthatatlan az az állapot, hogy gyakorlatilag Párkánytól Kassáig (vagyis légvonalban mintegy 200 kilométeres távon) sehol sincs nemzetközi személyvonat-forgalom.

Magyarországon is lépnének

A határ másik oldalán, Salgótarjánon is aktuálissá vált a téma. 

A hosszan elnyúló magyarországi város tömegközlekedésébe a tervek szerint ugyanis szeretnék integrálni a vasúti közlekedést. Emiatt ott is várhatóak különféle fejlesztések.

„Ez nem azt jelenti, hogy holnap elindulhatnak a vonatok, de azt igen, hogy egyidejűleg több olyan lépés is történik Magyarországon és Szlovákiában, amelyek majd idővel megteremthetik a feltételét annak, hogy újrainduljon a nemzetközi személyforgalom is“ – magyarázta Agócs Attila.

Szerinte kétségtelen, hogy egy ideig eltartana, míg az emberek újra „rászoknának“ erre a vasútvonalra, hiszen mintegy másfél évtizeden át épp azt szokták meg, hogy itt nem szállhatnak többé vonatra. Ezért „a két országnak előre tudomásul kell vennie és deklarálnia, hogy ki fogja lenyelni a kezdeti, vélhetően nem csekély mínuszokat a finanszírozásban.“

A szűkebb térségen túl tudható, hogy más szárnyvonalak újraindítása mellett is lobbiznak az önkormányzatok és a civil szervezetek. Ilyen például az Ipolyság-Drégelypalánk, a Losonc-Balassagyarmat vasúti összeköttetések revitalizálása.

Magyarországi közlekedési szakértők részéről pedig azt is fel szokott merülni, hogy a Salgótartján és Miskolc közti vasúti kapcsolatot Szlovákián, vagyis Nógrádon és Gömörön keresztül lehetne létrehozni. Ez volna az ún. „gömöri körvasút“, ami értelemszerűen Fülek alatt lépne be Szlovákiába, majd Putnoknál térne vissza Magyarországra.