Tüntetést szerveztek a helyiek a szádudvarnokméhészi cementgyár fejlesztése miatt

Annak ellenére, hogy a  napokkal ezelőtt lebonyolított tiltakozó jellegű tüntetés látszólag nem sok port kavart a cementgyár vezetésében, nem szabad elfelejteni, hogy a Pro Naturo és a Zelený Živel nevű polgári társulások a környezetvédelmi minisztériumhoz még múlt év decemberében egy 5024 aláírást tartalmazó petíciót nyújtottak be, melyben a szóban forgó cementgyár terveinek, vagyis az égetendő hulladék növelésének tüzetes változtatását kérik. „A cementgyárral párhuzamban működő égető tulajdonosa, a Danucem Slovensko az együtt égetett hulladék mennyiségének összesen mintegy 78 százalékkal történő növelését tervezi. A tervezetet a szürke portlandi klinker vonalának korszerűsítése, a portfólió bővítése és az együtt égetett alternatív tüzelőanyagok kapacitásának növelése kódnév alatt említik. A cementgyár működése már most is kimondottan rossz hatással van a régióban élők életminőségére, és a levegő szennyezésével nemcsak a cementgyár dolgozóinak, hanem a térség összes lakosának egészségét is károsítja. Az égető a megengedettnél nagyobb mértékben károsítja a terület természeti értékeit és akadályozza a regionális fejlődést. Elfogadhatatlannak tartjuk az együtt égetett hulladék mennyiségének tervezett növelését, éppen ezért arra kérjük a minisztérium, hogy ne engedélyezze azt” – közölte korábban lapunkkal Czompoly Csaba, a petíciós bizottság elnöke.

Több lakos, kevés polgármester

Mivel a helyieknek valóban nem mindegy az, hogy milyen környezetben élnek és fognak élni gyermekeik, unokáik vagy éppen dédunokáik, a minisztériumhoz benyújtott, több ezer aláírást tartalmazó petícióra és a helyzet fontosságára ezennel egy tüntetéssel is felvonták a figyelmet. A mintegy negyven fős, elsősorban helyiekből álló csapat különféle tiltakozó jellegű plakátokkal és egyéb transzparensekkel indult el gyalog a faluból a cementgyár irányába, hogy így is hangot adjanak követeléseiknek. Annak ellenére, hogy a helyzet fontosságát tekintve viszonylag kevesen csatlakoztak hozzájuk, a tüntetést legalább egy tucatnyi rendőr követte figyelemmel. Az egybegyűltek végül a cementgyár hátsó bejáratához közel csoportosultak, Mede Ferenc felvidéki vállalkozó és aktivista, több helyi lakos, valamint Szádudvarnokméhésztől és a cementgyártól mindössze néhány kilométerre elterülő Bódvavendégi település polgármestere is elmondta a hulladékégetés bővítésével kapcsolatos meglátását.  „A cementgyár és az égető terveiről mindenkinek megvan a saját véleménye, és azt hiszem, hogy ez a mostani tüntetésen megjelent polgármesterek számában is tükröződik. Mindenki úgy dolgozza fel ezt a problematikát, ahogy tudja, s mindenki úgy tiltakozik, ahogy jónak érzi. Én fontosnak tartottam, hogy részese legyek ennek a megmozdulásnak, persze rengeteg oka lehet annak, hogy a többi polgármestere nem tudott megjelenni. Ugyanakkor komoly dolgokról van szó, hiszen úgy mint a közeli szádelői önkormányzat, úgy a szádudvarnokméhészi is rengeteg anyagi forrást kap ettől az üzemtől. Bár Bódvavendégi a cementgyár mögött kimagasló domb túloldalán, nagyjából két kilométerre van, mi is közvetlenül érintettek vagyunk a témában. Annak ellenére, hogy a gyárat nem látjuk, mert az a domb takarásában van, a szállópor hozzánk is eljut. Persze ez is egy másik szívfájdalmam, hiszen úgy tudjuk, hogy a vállalat hamarosan a domb ezen részét is elkezdi bányászni. A dombot tehát lebontják, melynek köszönhetően nemcsak hogy a kéményekre és a hűtőtornyokra lesz rálátásunk, de valószínű, hogy a széljárás is meg fog változni” – nyilatkozta a tüntetés után Béres Tibor, Bódvavendégi polgármestere.

Civil összefogás

Mivel a történelemben volt már arra példa, hogy a lakosok összetartásával és közös akaratával majdhogynem hegyeket mozgattak meg, történetesen a magyarországi Miskolc közelében működtetett sajókeresztúri hulladékégetőt is egy civil mozgalomnak köszönhetően állították le, Mede Ferenc felvidéki vállalkozó, aktivista szerint a szádudvarnokméhészieknek is minden esélyük megvan a kertjük alatt működő cementgyár terveinek keresztbehúzásához.  „Én a kétezres évek derekán vettem részt a sajókeresztúri hulladékégető elleni civil mozgalomban. Az égetőről készült, később a közösségi hálókon megjelenített videoklipekkel és beszélgetésekkel, illetve a belőlük áradó információkkal sikerült olyan hatást gyakorolni a magyar hatóságokra, hogy a téma már nekik is kellemetlen volt, ezért kénytelenek voltak lépni az ügyben. Civilként egy olyan erős kampányt indítottunk és hatottunk azzal a vállalat vezetőségére, hogy négy hónap múlva bezárták a gyárat és egyenest Budapestről küldték az adó- és vámhivatal szakembereit egy átfogó ellenőrzésre” – mondta Mede Ferenc, aki szerint az emberek nem csak hogy jogosultak, de kötelezőek is beleszólni saját életterük jövőjébe és annak alakulásába. „Ha ezt nem teszik meg, mások nem fognak helyettük cselekedni. Hiszen ez nem a hivatalnok, sem a gyár igazgatójának és sem a miniszter személyes és őket közvetlenül veszélyeztető problémája, hanem azoké, akik itt élnek” – tette hozzá Mede Ferenc.

Elfeledett "szomszédok"

Ahogy azt cikkünk elején megírtuk, a cementgyár ellen indított "harc" az eredetileg királyhelmeci származású Czompoly Csaba nevéhez fűződik, aki megközelítőleg két évtizede él a Szepsi és Rozsnyó között elterülő településen. „Amikor évekkel ezelőtt ideköltöztem, akkor derült ki, hogy százötven százalékkal növelték a gyár kapacitását. Hiába indítottunk petíciót, az akkori környezetvédelmi miniszter, Nagy József természetesen az egészet lesöpörte az asztalról anélkül, hogy megvizsgálták volna őket. Nem érdekelte, hány ember írta alá, egy az egyben lefújták az egészet, ezért most, több mint ötezer aláírással nagyon kíváncsian várjuk a végeredményt. Mindezek mellett fontos megemlíteni, hogy annak ellenére, hogy a cementgyár melletti hegy túloldalán Magyarország található, a szlovák állam és a cementgyár vezetése az ottani településeket sem informálta a tervezett bővítésről” – mondta Czompoly Csaba, aki meglepődött, amikor felkereste a magyarországi települések polgármestereit az ügyben, ugyanis azok csak akkor szembesültek a tényekkel. S mivel ezt követően a határ túloldalán található településekkel és polgári társulásokkal is elindult egy közös munka, a minisztériumhoz benyújtott petíciót egy hivatalos fordításnak köszönhetően két nyelven fogalmazták meg. „A magyar feleknek köszönhetően a magyar minisztérium felvette a kapcsolatot a szlovákkal, és kérvényezték egy nemzetközi hatástanulmány elkészítését. Egyelőre tehát itt tartunk, de bízunk benne, hogy hamarosan újabb előrelépésekről számolhatunk be” – fejtette ki Czompoly Csaba helyi aktivista, a petíciós bizottság elnöke, Szádudvarnokméhész lakosa. Bár a Danucem Slovensko legfrissebb álláspontját még nem kaptuk meg, Alžbeta Timárová, vállalat szóvivője 2022 decemberében azt nyilatkozta, hogy az általuk tervezett fejlesztési projekt célja a termelés hatékonyabbá tétele, a versenyképesség és ezáltal a munkahelyek számának megőrzése, valamint Szlovákia célkitűzéseinek teljesítése a nehézipar szén-dioxid-mentesítésének területén. Ugyanakkor céljaik között szerepel a körforgásos gazdaság elveinek előmozdítása, nem utolsó sorban pedig a régió segítése a hulladékkezelésben. „18,5 millió eurót tervezünk befektetni a korszerűsítésbe, a technológia pedig, amelyet használni szeretnének, megfelel a legmagasabb követelményeknek, és a piacon elérhető legjobb paramétereket kínálja. Ez a korszerűsítési projekt a termelés fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének csökkentéséhez is kapcsolódik, ami a jelenlegi éghajlati és geopolitikai helyzetben fontos stratégiai lépés. A beruházás mintegy 30 százalékkal növeli a közösen előállított alternatív tüzelőanyagok arányát, melynek köszönhetően évente 45 000 tonna CO2-kibocsátást tudnánk megtakarítani” – nyilatkozta korábban a vállalat szóvivője.