Tumultus a műtőben, szellemirtók a kórteremben

A bősi csoport tagjai gyakran találkoztak éhező emberekkel, sátorlakókkal, akik mindenüket elvesztették Fotó: Központi Komplex Mentőszolgálat – SzlovákiaAz árvizek utáni fertőtlenítésre specializálódott Központi Komplex Mentőszolgálat – Szlovákia és magyarországi szerződéses partnereik január 13-án repültek Colombóba. A „Slovnaft Dél-Ázsiáért” misszióba fertőtlenítő eszközöket, gépeket és vegyszereket vittek magukkal, hogy segítsenek a vírusfertőzések megelőzésében.

Megérkezésükkor egy pozsonyi származású, Srí Lankán dolgozó fiatalember fogadta a mentőcsapatot és segítette őket a tájékozódásban. Különböző part menti városokban kórházakat, hullaházakat és gyermekotthonokat fertőtlenítettek. Napi nyolc órát dolgoztak, a nagy hőségben és a védőöltözetükben fárasztó volt a munkájuk. Elmondták: mindenhol érezhető és persze látható volt, hogy az egész világ figyel a cunami áldozataira. Ők is megtették, amit kellett, de további segítségre is szükség van.

Macskák, kecskék a kórházban

A kórházakban, ahol a csallóközi csoport a fertőtlenítést végezte, szinte ismeretlen a higiénia fogalma – állítják egybehangzóan a szemtanúk. A rozsdás betegágyak és az átjáróként is szolgáló műtők látványát csak az múlta felül, hogy még állatok is szabadon ki-be járkálhattak az épületben. Nem egy beteg macskát, kecskét vagy egyéb állatot láttak sétálgatni a kórházakban.

Egyes kórházakban már várták a mentőalakulatot, és előkészítették a fertőtlenítésre váró termeket, más helyeken a kórtermekben a betegek körül, vagy éppen a műtőben, operáció alatt is végezték a fújatást. A helyiek, akiknek idegen volt a mentőruhás, fertőtlenítőeszközökkel felszerelt szakemberek látványa, nemegyszer szellemirtóknak hitték őket.

Holttest a lépcső alatt

„Egy alkalommal megkértek, hogy a lépcsők körül is fertőtlenítsek, hát elkezdtem a munkát. Ahogy elhúztam a függönyt, hogy a lépcsők alá is elérjek, egy összeaszott női holttestre bukkantam” – elevenítette fel kórházi élményeit Fülemits Géza, akit alaposan megdöbbentett a látvány, bár hozzászokott a borzalmakhoz, hiszen munkája során sok mindent látott már.

Tilos a fürdés az óceánban

„Az árvíz sújtotta partokon az óceánban tilos a fürdés a fertőzésveszély miatt. Azonkívül bármikor felbukkanhattak még hullák a vízben. A szeméttel és romokkal teli part amúgy sem csábított úszkálásra, annak ellenére sem, hogy néha elviselhetetlen volt a hőség” – mesélte Fülemits Géza, aki négy éve tagja a mentőcsapatnak, előtte önkéntes tűzoltó volt és Csallóköznádasdon lakik.

Éhező emberek

Galle-ban, Matarában és egyéb tengerparti városokban végzett munkájuk során gyakran találkoztak éhező emberekkel, sátorlakókkal, akik mindenüket elvesztették a katasztrófában. A holttesteket már eltemették, mire a csapat a térségbe ért, de munkájuk során így is rengeteg haldoklót láttak.

„Az egyik percben még beszélgettem egy vékony, öregemberrel, aki vaságya végében gubbasztott, tíz perc múlva pedig már holtan feküdt ugyanott” – mondta Vajas Péter, aki a múlt évi iráni földrengés utáni mentőakcióban is részt vett. Jelenlegi missziójáról szülei várták vissza, akik eleinte nem akarták elfogadni, hogy huszonhárom éves fiuk ilyen veszélyes helyre megy, később azonban beletörődtek.

Élet a cunami után

A csapatot Fülemits Krisztián irányította, mert igazgatójuk, Culka János egészségügyi okok miatt nem utazhatott ki, és nem vehetett részt a mentőakcióban.

Srí Lankán mindenki azon munkálkodik, hogy rendbe hozzák azt, amit az azóta is cunami tönkretett – mondták a csoport tagjai. A nemzetközi segélyszervezetek és mentőalakulatok, valamint a helyiek együtt dolgoznak a károk helyreállításán és a törmelékek eltakarításában. A munkálatokat szervezetlenség jellemzi, tapasztaltak olyat is, hogy az ételek egyes helyeken tonnaszámra romlottak meg a hőségben, mert nem volt, aki szétosztotta volna, más helyeken viszont éhezők látványa fogadta őket.

„Két-három héttel ezelőtt még a rendőrparancsnokot is elrabolták, hogy ételt kapjanak érte. Amikor mi ott jártunk, az emberek már kaptak segélyeket” – mondta Vajas Péter.

A Központi Komplex Mentő-szolgálat – Szlovákia tagjai újabb tapasztalatokkal és vegyes érzelmekkel tértek haza január 22-én. Érdekes volt számukra a kultúra, melyben az iszlám a hinduval és a buddhizmussal keveredik, örültek, hogy részesei lehettek a nemzetközi összefogásnak, és rettenetesen nyomasztotta őket a szegénység. „Srí Lankán az emberek barátságosak, mosolygósak és nyugodtak, ami felfoghatatlan a katasztrófa látható és érezhető nyomai után” – mondták.