Tudományos előadások mágikus lényekről és ritkán dicsért kisdiákokról

Varga Anita végzős a Bécsi Egyetem német–filológia szakán, és mint elmondta épp a Pozsony és Bécs közti utazások során figyelt fel arra, mennyi fiatal beszél körülötte magyarul. Ez adta az ötletet, hogy dolgozatában a szlovákiai magyar diákok Bécsben szerzett nyelvi tapasztalásaival foglalkozzon. Tudományos nyelvészeti szempontból közelítette meg a kérdést, a megkérdezett diákoktól arra várt választ, hogyan élik meg a különböző nyelvi helyzeteket, mennyire urai a nyelvnek, mi okozott nekik nehézséget a német-nyelv-használatban és mennyire érzik erőforrásnak a többnyelvűséget. 

A toleráns Bécs

„Kiderült, hogy a diákok a legkönnyebben egyetemi közegben kommunikálnak, ez a legnyitottabb és leginkább elfogadó, de Bécsben mindenhol pozitívumként élik meg, hogy sokféle nyelvet hallanak” – fejtette ki Varga Anita. „ Az osztrákok nem gúnyolják ki őket, ha valamit rosszul mondanak, pedig a nyelvjárásokkal időnként meggyűlik a bajuk. Az általam megkérdezettek érzelmi szempontból is pozitívan élik meg a nyelvi helyzeteket, és különösen a munkahelyükön erőforrásnak tekintik a többnyelvűséget. Az, hogy egyesek már otthonról több nyelvet hoznak, identitásformáló tényező is, mert egy pressburger családból származó embernek mindig el kell mesélnie a bonyolult családi történetét. Az osztrákok ezt érdeklődéssel és elismeréssel hallgatják” – mondta lapunknak Varga Anita, aki ugyancsak pressburger családból származik, és nagymamájának köszönhetően kisgyermekkora óta beszéli a bécsi németet.

„Ez kétségkívül előny azokkal szemben, akik csak az iskolában tanultak németül. Legtöbbet azon gondolkoztam, miért megy egy olyan szlovákiai magyar Bécsbe tanulni, aki talán annyira sem bírja a német nyelvet, mint a szlovákot. A válaszokból egyértelműen az derült ki, hogy a toleráns közeg a vonzó.”

Több dicséret kell

A tolerancia és a dicséret volt a kulcsszava a tanulás és tanításmódszertani szekció harmadik helyezettje, Vajner Csilla bemutató előadásának is. A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem diákja a tanulók eredményességét befolyásoló tényezőket kutatta a Rozsnyói Református Alap-iskola 3. és 4. osztályos tanulói közt végzett felmérés alapján. Legfontosabb következtetése, hogy a diák szívesebben teljesít, ha jó a kapcsolata a pedagógussal, és az nemcsak dicséri, de azt is érezteti, vele, hogy többre képes.

„A Pygmalion effektus, vagyis az önbeteljesítő jóslat az iskolában is működik”

– hangzott el a bemutatón.

A megkérdezett kisdiákok szerint „az a jó óra, amelyik izgalmas, játékos, sok érdekeset megtudnak és a tanító keveset diktál. A rossz óra pedig, az egyik válaszadó szerint olyan, hogy »csak fekszek a padon, olvasom a szlovák himnuszt és aztán nem tudom, mi a lecke«.”

A tananyag kevésbé vonzó előadásával függ össze az az eredmény is, hogy a diákok 80 százaléka nem azért tanul, mert érdekli a tananyag, hanem hogy ne okozzon csalódást. A gyerekek önértékelése szempontjából biztató, hogy senki sem tartja magát rossz tanulónak, viszont annál lehangolóbb, hogy hatvan százalékukat csak néha dicsérik meg az iskolában, tíz százalékukat soha, és csupán ötvenöt százalékuk mer rákérdezni, ha valamit nem ért.

„Hatvan százalékuk gondolja úgy, hogy nem osztályozzák őket igazságosan, ezért az értékelést a pedagógusnak meg is kell indokolni, rámutatni, miben fejlődhet a diák”

– fejtette ki Vajner Csilla. 

Mágikus lények 

Aki olvasta a Harry Pottert, vagy J. K. Rowling más műveit, az bizonyára elgondolkozott azon, minek alapján ültette át magyar nyelvre a fordító a mágikus lények és kitalált állatfajok neveit. Ezzel az érdekes témával foglalkozott Nagy Nikolett, a Nyitrai Konstantin Egyetem diákja, aki Képzelt lények és műfordítási eljárások J. K. Rowling műveinek szlovák és magyar fordításaiban című dolgozatával a második helyet érdemelte ki a humán szekció irodalomtudományi tagozatában. A szerző példákat mutatott be a szemantikai, azaz jelentés szerinti, a lények tulajdonságai alapján történő, megnevezésre, beszélő nevekre, a hangzásalapú, és a szó szerinti fordításra is, úgy a szlovák, mint a magyar nyelvben.

„Az összehasonlítások alapján a magyar fordításban több a fantázia, gyakrabban játszik a szavak jelentésével, míg a szlovákban gyakoribb a szó szerinti átvétel”

– mondta Nagy Nikolett, aki maga is megpróbálkozott egyes mágikus lények nevének fantáziadúsabb szlovák fordításával. Különösen sikerült Jedorožec (mérges egyszarvú) és a Fľakrak (foltos rák).

Orvos vs. menedzser

Világszerte sokat vitatott témával foglalkozott a közgazdaság-tudományi szekcióban Leczkési Zoltán, a Prágai Közgazdaság-tudományi Egyetem diákja. Egy amerikai felmérés alapján azt elemezte, szükséges-e orvosi végzettség egy kórház vezetéséhez. Mint kiderült, azért végzett másodlagos kutatást, mert Szlovákiában és a környező országokban sincsenek hozzáférhető adatok, amelyekből a választ ki lehetne következtetni. Ilyenek a kórház gazdasági eredményei, a születési és elhalálozási adatok, az elvégzett műtétek sikeressége stb. Az amerikai eredményekből az derült ki, hogy a kórházak 95 százalékát menedzserek vezetik, viszont a legjobb kutatókórházakban az orvos-vezetőket részesítik előnyben. A fejlett országokban ugyancsak több az orvos-kórházigazgató és a betegek is jobban fogadják, ha orvos vezeti az intézményt.

„Szlovákiában elsődleges kutatást kellene végezni a témában arra kiterjedően is, az orvos, vagy menedzser-szempontú vezetés mennyire befolyásolja az intézmény teljesítményét, a gazdasági mutatókat és az alkalmazottak elégedettségét”

– mondta az előadó.

A hallgatóság és a zsűri sem volt egységes a kérdésben, a többség azonban afelé hajlott, hogy az orvos-igazgató együttérzőbb a betegekkel, inkább a gyógyítást helyezi előtérbe. Végül az egyik zsűritag frappánsan azzal zárta le a témát, hogy orvosból továbbképzéssel még lehet jó menedzser, de menedzserből orvos nem. 

Húszan jutottak tovább

A XVI. Felvidéki Tudományos Diákköri Konferencián összesen tíz felsőoktatási intézmény negyvenöt diákja mutatkozott be, legtöbben a Nyitrai Kostantin Filozófus Egyetemről és a komáromi Selye János Egyetemről, de voltak Pozsonyban, Prágában, Brünnben, Bécsben, Marosvásárhelyen tanuló szlovákiai magyar diákok is. Bárczi Zsófia, a rendezvénynek otthont adó Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja szerint idén a diákhálózat propagandamunkájának köszönhetően is magas volt a jelentkezők és az elfogadott pályaművek száma.

„Van, aki belső indíttatásból vesz részt, másokat a tanárok ösztönöznek, de aki rákap az ízére, az már nagy lelkesedéssel dolgozik a témáján. A résztvevők többsége jól be is tudja mutatni a munkáját, képes összegezni a tanulságokat, képes levonni a következtetéseket és a zsűri észrevételei alapján akár tovább dolgozik a témán. Sokan az itt szerzett tapasztalatok alapján kezdenek gondolkozni a doktori képzésen” – mondta az Új Szónak Bárczi Zsófia.

A szekciók győztesei 2021 tavaszán részt vesznek Magyarországon az Országos Tudományos Diákköri Konferencián. A nyitrai rendezvényről húszan jutottak tovább. 

A szerző a Vasárnap munkatársa