<p>Szenc. A Szenc – egy város évszázadai című tudományos konferencia jelentette a város első írásos említésének 760. évfordulója alkalmából szervezett kulturális programok csúcspontját.</p>
Történelem, építészet, élővilág
BARTALOS ÉVA
A közönség 18 előadást hallgathatott meg, melyek nemcsak Szenc és környékének történelmével, hanem a helyi élővilággal, építészeti különlegességekkel és a nyelvjárással is foglalkoztak.
A várostól nem messze található Márton-erdő régóta foglalkoztatja a botanikusokat. Peter Fedor, a pozsonyi Comenius Egyetem oktatója előadásában az erdő élettani tulajdonságait ismertette. Az erdő évtizedeken át ellenállt az emberi beavatkozásnak, ezért zavartalanul fejlődhetett. A Szenci járásban ez a legértékesebb biocentrum, mely vonzza az ornitológusokat, természettudósokat és ökológusokat. Egyúttal figyelmeztetett arra is, hogy ha az erdő emberi haszonszerzés tárgya lesz, örökre elbúcsúzhatunk a kivételes tulajdonságokkal rendelkező területtől. Jana Ružičkovától megtudhattuk, hogy már egy 1856-ban megjelent publikációban említik az erdőt, mely főként a tölgyfáiról ismert. A Szlovákiában őshonos tölgyfajok mindegyike megtalálható az erdő területén.
A természettudományok után történelmi témájú előadások váltották egymást. Strešňák Gábor, a Szenci Városi Múzeum igazgatója előadásában a város virágkorát idézte. A harmincadvám bevezetése kedvezően hatott a település gazdaságára. Szenc a Bécsbe irányuló kereskedelemi útvonalaknak köszönhetően az egyik legfontosabb vámszedő állomás volt. A vám mértéke sosem jelentette az áru harmincadrészét, hanem mindig egy meghatározott értéket jelölt. Az előadásból kiderült, mely korban mekkora volt a vám mértéke és kik voltak a város vámszedői.
A konferencia második napja a város területén, illetve környékén talált archeológiai leletekről szóló beszámolókkal folytatódott. A szenci diákokról szólt Szögi László előadása. A tanulmány felölelte a külföldi egyetemeken tanuló szenciek történetét a középkortól egészen 1919-ig. Utána a város zsidó közösségének történelmével és a zsinagóga jelentőségével ismerkedhettek meg a hallgatók. A zsidók tették ki a 20. század elején a város lakosságának csaknem negyedét. A szenci zsinagógához nagy lélekszámú közösség tartozott, mely a háború és a kitelepítés következtében szétesett, később megszűnt.
A konferencia zárásaként csütörtökön megnyitották a városi múzeum új tárlatát, mely a város környékén talált érméket mutatja be.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.