Tizenöt éve adták át újra a Mária Valéria hidat

A Szlovák–Magyar Baráti Társaság 1996-tól egy szlovák és egy magyar társelnök vezetésével működik. A szervezet fontos szerepet játszott a Mária Valéria híd újjáépítésében: közvetítő szerepet vállalt a tárgyalásoknál és segítette a civil összefogást. A közéleti szerepvállaláson túl részt vesz a város kulturális életének szervezésében is. 2011-től minden évben megemlékeznek a híd újjáépítésének évfordulójáról. Az Esztergomot és Párkányt összekötő híd nevét Mária Valéria főhercegnőről, I. Ferenc József és Erzsébet legkisebb lányáról kapta. Erzsébet királyné későn érkezett lányát igyekezett magyar szellemben nevelni. Ragaszkodott ahhoz, hogy Mária Valéria Magyarországon lássa meg a napvilágot. Az udvarban és később a lakosság körében is általánossá vált, hogy Mária Valériát a „magyar gyermeknek” nevezték, ami egy idő után terhessé vált számára. Édesanyja szándéka ellenére elfordult a magyaroktól, és családtagjaival, rokonaival is csak németül beszélt. A hidat 1893-ban kezdték építeni és 1895. szeptember 28-án adták át a forgalomnak. Az átkelőt az első és a második világháborúban is felrobbantották. Az 1919-es robbanást egyes források szerint véletlen baleset okozta, más források szerint Párkány védelmében csehszlovák katonák robbantották fel. Teljes helyreállítása után 1927-ben indulhatott meg rajta a forgalom. A híd tragédiája 1944. december 26-án megismétlődött: a visszavonuló német hadsereg felrobbantotta, három középső íve jelentősen megrongálódott. Újjáépítése – elsősorban politikai okok miatt – közel hatvan évet váratott magára. Az újjáépítéséről szóló miniszteri megállapodást 1998-ban, a kormányközi egyezményt 1999-ben írták alá. Az elkészült hidat 2001. október 11-én avatták fel és adták át.