Tartalék helyett 34 milliós hiány

Galánta. „Csalódott vagyok, mert még mindig nem tudtunk túllépni azon, hogy a pénzről, az oktatási intézmények működtetésének anyagi problémáiról beszéljünk. Hiába szeretnénk végre az oktatás minőségével foglalkozni, ha az iskolaigazgatókat és a polgármestereket még mindig a pénzügyi bizonytalanság idegesíti” – sommázta az Önkormányzat és iskola címmel november 11-én szervezett fórumon elhangzottakat Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SzMPSz) elnöke. Az Európai Unió Phare programjából támogatott, Információs hálózat építése című program keretében szervezett fórumon a csallóközi és Alsó-Vág menti települések polgármesterei, iskola- és óvodaigazgatói vitatták meg a tanügyi létesítmények és az önkormányzatok oktatásüggyel kapcsolatos problémáit.

Az említett információs program célja, hogy az oktatási intézmények, az önkormányzatok és a civil szervezetek között jobb információcsere és szorosabb együttműködés épülhessen. Az információkra nagy szükség van a pályázati lehetőségek kihasználása és a pályázati programok írása terén, hiszen a mai anyagi helyzetben főként az iskolafenntartóknak kell minden lehetőséget kihasználniuk, hogy pályázati pénzeket nyerjenek az intézmények fenntartásához és fejlesztéséhez.

Az információs hálózatnak azonban nemcsak ebben, hanem a digitális tananyag fejlesztésében is nagy szerepe van. Ez egyrészt nagy segítséget nyújthat abban, hogy iskoláink a Magyarországon kifejlesztett tananyagot egyszerűbben átvehessék, de az itteni pedagógusoknak is lehetőséget ad, hogy a fejlesztésben részt vegyenek, és a tananyagba – főként a honismeretibe – a szlovákiai magyarsággal kapcsolatos elemeket is beépítsenek. Pék tájékoztatott: a Magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával negyven felvidéki pedagógust fognak kiképezni, hogy bekapcsolódhassanak a programba.

Szó esett az úgynevezett fejkvótarendszerről is, amely néhány iskolának – főként a szaktanintézeteknek és szakközépiskoláknak – nagyban javított az anyagi helyzetén, ugyanakkor az óvodák, az alapiskolák és a gimnáziumok többsége még nehezebb anyagi helyzetbe került. Pék elárulta, a Nagyszombati kerületben a megyei önkormányzat már nyolc középiskolát választott ki, amelyeket kénytelen lesz megszüntetni, mert képtelen fenntartani azokat. Rencés István, a Galántai Kodály Zoltán Gimnázium igazgatója hozzászólásában rámutatott: igazságtalan, hogy egy olyan középiskola, amelynek például csak egy négy tanteremből álló épületet kell fenntartania, ugyanolyan fejpénzt kap, mint a Kodály Gimnázium, ahol egy uszodát és két tornatermet is működtetnek. Pék közölte, tud arról, hogy a galántai és a dunszerdahelyi gimnáziumnak az uszoda működtetése miatt tetemes, másfél millió korona tartozása is van. Igyekeztek is megoldani a gondokat, úgy, hogy a megyei hivataltól kérték a tartozás kiegyenlítését. Az SZMPSZ-elnök ugyanis úgy tudta, a megyének kilencmillió korona idei tartaléka van az oktatásügyi intézmények fenntartására. Csakhogy a megyei hivatal azt közölte a pedagógusszövetséggel, az állam a jövő évre 43 millióval csökkenti a megye oktatásügyi költségvetését, így nem kilencmilliós tartalékkal, hanem 34 milliós hiánnyal kell számolniuk. A fórumon A. Szabó László, az oktatási minisztérium kisebbségi főosztályának vezetője az Európai Unió által meghirdetett pályázati programokról beszélt.

Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója hangsúlyozta: az ökormányzatoknak a területfejlesztési mellett saját oktatási tervvel is jó lenne rendelkezniük. Hecht Anna, a Nagyszombati Kerületi Tanügyi Hivatal vezetője a hatásköri, finanszírozási, szaktanácsadási kérdésekről, és a helyi oktatási hivatalok létrehozásáról adott elő. Elhangzott, jó lenne, ha kialakulna egyfajta szakreferensi hálózat: egy-egy régióban öt-tíz falu közösen tartana fenn regionális tanügyi hivatalt.