Társadalmi feladat a szórványosodás megfékezése

Szlovákia területén ma a szórványosodásnak és az ezt követő beolvadás legnagyobb veszélyének a Zoboralján és a Bars megyei nyelvhatár falvaiban élő magyarok vannak kitéve” – hangsúlyozta Ladányi Lajos, a Zoboralja Közhasznú Társaság elnöke az Alsóbodokon megrendezett konferencia nyitóbeszédében, amely a Kárpát-medencei szórványok helyzetéről szólt.

A hazai magyar politikusokon kívül a tanácskozáson jelen volt Szabó Vilmos az MSZP, Balla Mihály és Ékes Ilona, a Fidesz két politikusa, Farkas Géza, a Magyar Köztársaság konzulja és Varga Attila a magyarországi oktatási és kulturális tárca képviseletében. „Zoboralja nyelvszigete 16 magyarlakta településből áll, melyek az összefüggő magyar nyelvterülettől távol, a Zobor–Zsibrica hegyvonulat lábánál, illetve a Nyitra folyó partján helyezkednek el. A Zobortól nyugatra fekvő Béd, Menyhe, Egerszeg, Lajosfalva és Vicsápapáti magyarsága asszimilálódott, mára már csak az idős lakosok beszélik anyanyelvüket” – mondta Ladányi a konferencián. 1994-ben nagyszabású, Zoboralja kultúrájával, oktatásügyével és a zoboralji magyarság megmaradásának lehetőségével foglalkozó fórumot rendeztek, ennek eredményeként elkészült a térség rehabilitációs terve. Az előadó elmondta, hosszas ügyintézés után nyílt meg a vidék magyar középiskolája, a Vállalkozói Magán-szakközépiskola, amelynek kollégiuma otthont adott a konferenciának. Szabó Vilmos, a Magyar Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának alelnöke szerint a magyarság megmaradásának kérdését a magyar–magyar kapcsolatoknak, illetve a szomszédos országok közötti politikának kell megoldania. Kalmár István, a budapesti Holst Tanácsadó és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója úgy véli, informatikai misszionáriusokra van szükség egy korszerű távoktatási rendszer kidolgozásához, amely révén a szórványban élő magyarok is részt vehetnének a képzésben. Ilyés Zoltán, az MTA Kisebbségkutató Intézetének szórványkutatási vezetője nem titkolta, a kutatások gyakran érzelmileg motiváltak, ami a témakezelés rovására megy. A találkozón zárónyilatkozatot fogadtak el. A nyilatkozatban a konferencia résztvevői – a szlovákiai, romániai, szerbiai, szlovéniai, ukrajnai magyar közösségek, továbbá az anyaországbeli és a nyugati magyarság képviselői – megállapították, az elszakított magyarság őshonos településein eddig nem tapasztalt mértékben jelenik meg a szórványosodás és annak összes demográfiai, lélektani valamint kulturális következménye. „Ennek okát elsősorban a Trianon után kialakult helyzetekben kell keresni: a szülőföld kényszerű elhagyásában, a magyar lakosság szülőföldjéről való kitelepítésében, kiűzésében vagy elmenekülésében, a magyar nyelvű oktatás fokozatos felszámolásában, a magyar közművelődés elsorvasztásában, szinte minden, a nemzethez kötődő közösségi tér elsorvasztásában, a magyar nyelvnek a közéletből és a napi kapcsolatokból való kiszorításában, a magyar településszerkezet szervezett fellazításában és a nemzetiségi arányoknak a magyarok kárára való megváltoztatásában, a szülőföld gazdasági eltartó erejének gyengítésében, a szervezett asszimilációban, a demográfiai mutatók romlásában stb.” – olvasható a zárónyilatkozatban. (száz)

RÉSZLETEK A ZÁRÓNYILATKOZATBÓL

Az Alsóbodokon elfogadott zárónyilatkozatban a tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a magyarság szórványkérdésével rendszeresen és rendszerezetten kell foglalkozni. „A szórványok kormányzati és társadalmi segítség nélkül nem tudják enyhíteni gondjaikat. A szórványban élőkkel való rendszeres foglalkozás érdekében létre kell hozni szakpolitikusok, szakemberek és az érintett közösségek képviselőinek bevonásával egy Kárpát-medencei szórványtanácsot, amelyet megbíznak a programok kidolgozásával. Szükségszerű az eddigi közérdekű támogatások rendszerének átalakítása. Fontosnak tartják egy, az egész Kárpát-medencében fogható, a nap 24 órájában sugárzó rádió működtetését. A Kárpát-medencei magyar szórványok, de az egész határon túli magyar közösség szempontjából létfontosságú az anyanyelv használata. Ezért szükségszerű, hogy azokban az országokban, ahol magyar közösségek élnek, a magyar nyelv hivatalosan elismert regionális nyelvé váljon, összhangban a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájával. Hivatkozva a gyermek jogára el kell érni, hogy az általános iskola első négy osztályát minden gyermek saját anyanyelvén és szülőhelyén végezhesse. A szórványosodás megállításában fontos szerep jut a családnak, ezért különös figyelmet kell szentelni az erkölcsi és a családközpontú nevelésnek” – vélik a konferencia résztvevői. A szakemberek azon meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a szórványosodás ütemének lassítása vagy megállítása nem csupán humanitárius és esélyegyenlőségi kérdés, hanem társadalmi feladat és nemzeti ügy. (száz)