Tárgyak, történetek, emberek

Komárom. Tárgyak, történetek, emberek címmel új kiadványsorozatot indított útjára a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma, amelynek első darabja a héten jelent meg. „Az 1886-ban alapított komáromi múzeum 135 284 gyűjteményi tárgyat őriz. Bár az állandó és időszaki kiállításainkon számos tárgyat megismerhet a múzeumlátogató, a gyűj?temény legnagyobb része mégis rejtve marad a nyilvánosság előtt. Ezért gondoltuk úgy, hogy egy-egy értékes műtárgyat brosúra formájában tárunk a látogatók elé. Terveink szerint évente négy ilyen kiadványt jelentetünk meg, amelyek segítségével kalandos időutazáson vehet részt az olvasó” – tájékoztatta lapunkat Fehér Csaba múzeumigazgató.

Az első kiadványban egy 14–15. századból származó rovásírásos lándzsavéget mutat be a szerző, Friedrich Klára. Feltételezése szerint a lándzsahegyen a magyarok és elődnépeik által is használt, napjainkban közismert nevén székely–magyar rovásírás van. Érdekessége, hogy készítője – aki gyakorlott rovásíró lehetett – ötletes rövidítéseket, ligaturákat alkalmazott. „A lándzsa tulajdonosa fegyverét dicsérő szöveget készített vagy készíttetett, erős, sebes sashoz hasonlítva azt. Az összerovásokat és a betűk megfordítását a titkos, varázsige jellegű szöveg indokolja, amellyel a harcos fegyverének erejét és saját bátorságát kívánta fokozni” – olvashatjuk az érdekes leírásban. A szerző összefoglalásul azt is megállapítja, hogy a komáromi lándzsavég a hiteles felvidéki rovásemlékeink számát szaporítja. Egyben bizonyítja, hogy az ősi rovásírás az egész Kárpát-medencében elterjedt volt.

Sólyom reméli, nem lesz névváltoztatás

Sólyom László magyar köztársasági elnök keddi komáromi látogatása során találkozott Fehér Csabával, a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma igazgatójával. Fehér tájékoztatta az államfőt az intézmény fenntartójának, a Nyitra megyei önkormányzatnak azon igyekezetéről, hogy ki akarják hagyni a múzeum nevéből a Magyar Kultúra kifejezést, és hatáskörét országosról megyei szintűre módosítanák. „Az elnök úrnak elmondtam, a tervezett intézkedések negatívan befolyásolnák a múzeum további fejlődését, valamint a felvidéki magyar muzeológiában és kultúrában betöltött szerepét” – mondta az igazgató. Sólyom László érthetetlennek és sajnálatosnak tartotta a megye hozzáállását, egyben reményét fejezte ki, hogy végső soron mégsem kerül sor ilyen intézkedés meghozatalára. (vkm)