Szüret a Bodrogközben

Aki pénzt akart kapni a szőlőért, végig kellett állja a több kilométeres sortSzabó Bernadett felvételeBár néhány szőlősgazda sokkal prózaibb okból szüretelt, félt, hogy a beérett termését a környéken garázdálkodó tolvajok szedik le. Elmondásuk szerint az idén a Bodrogközben sok szőlő termett, de a szemek savtartalma és cukorfoka a megszokottnál alacsonyabb. Általában tizenöt-tizenhét fokos, a húszfokos termés már ritkaságnak számít. Siettette a szüretet az is, hogy a királyhelmeci borüzem csak egyetlen nap vett át szőlőt a gazdáktól. A cukorfoktól függően kilónként kilenc-tizenegy koronás árat szabott meg, de a termésért az átvételkor készpénzzel fizetett. Bár a felvásárlói árak a nyolcvanas éveket idézték, mégis sokan választották az értékesítésnek ezt a módját. A borgazdaság előtt szombaton már a kora reggeli órákban több kilométeres kocsisor kígyózott, s a Királyhelmecet Szentessel összekötő közút egyik sávja is gyakorlatilag járhatatlanná vált. A várakozók között nemcsak helyi termelők voltak, hanem Kiskövesdről, Örösből és Bodrogszerdahelyről is sokan érkeztek. Az elmúlt években tönkrement borüzemek jó néhányuknak még most is tartoznak a beszolgáltatott szőlő árával – az egyik szőlősgazdának több mint nyolcvanezer koronával –, amelyet valószínűleg már soha nem fognak kifizetni. Délutánra a sor nem, csak a várakozók türelme fogyott el. Az érkezési sorrendet nem tisztelőknek, heves szóváltás közepette, néhány pofont is kiosztottak, ám a gazdák többsége a tikkasztó hőségben egykedvűen várakozott tovább. Mivel a borüzem tulajdonosai úgy nyilatkoztak, hogy a felvásárlás addig tart, amíg a készpénzkészletük, ezért Királyhelmecen még a késő éjszakai órákban is találkozhattunk szőlővel megrakott járművekkel.