Szépséges úri lak a falu szélén, Nagydarócon

A vidék évezredek óta lakott, a falu határában a vonaldíszes kerámia népének emlékeit találták meg, ezek a régészeti leletek bő hat és fél és hét és fél ezer évvel ezelőtti időszakra tehető emberi megtelepedésről tanúskodnak itt.

Nagydarócról dióhéjban

Minden bizonnyal már a tatárjárás előtt is létezett itt település, ennek írásos nyoma nincs. Későbbiekben a falu neve az 1332 és 1337 közt készült pápai tizedszedő jegyzékben már mint egyházas hely szerepelt, „Daroch” néven 1350ben és Dray néven 1385-ben. A névetimológiai kutatások egyik meghatározása szerint a település egy régi foglalkozás nevéből ered, mégpedig a daróc, azaz prémvadász, nyúzó szóból. A régebbi források szerint élt egy olyan hagyomány, hogy Nagydaróc valamikor Csák Máté birtoka volt, majd a nagyúr 1321-ben bekövetkezett halála után a Daróczy család tulajdonába került. Ha így is volt, írásos bizonyítékát egyelőre nem találták meg, tehát feltételezésként kell ezt az állítást kezelni. Ami viszont tény, 1548-ban a falu bizonyos Daróczy András, Gál, Albert és László birtokában volt. Négy fiútestvérre utal ez az adat, birtokszomszédjuk Bebek Ferenc volt. 1554 és 1593 közt a Füleken szandzsákot alapító oszmánok birtoka volt. Alig néhány évvel ezen említés után 1598-ban már bizonyos Wyszary János birtokaként írtak róla, így feltételezhető, hogy a Daróczy fiak a törökellenes harcokban életüket áldozhatták, birtokaik emiatt másra szálltak.

Birtokviszonyai a török kiűzése után még gyakran változtak, a 18. század elején Kovács György, Pál, Ferenc és László birtokolta. Később Koháry Ignáczé, majd a 19. század elején megjelenik Nagydarócon a Horkovics család, aki kastélyt építtetett a falu északi részén. Nagydarócon és környékén nem a Horkovicsok voltak a legnagyobb birtokosok, hanem Coburg Fülöp herceg. Az ő szolgálatában álltak a Horkovicsok.

Keveset tudni róluk

Nógrád nemesi családjai közt a Kempelen és a Nagy Iván-féle felsorolásban is szerepelnek a Horkovicsok mint komjáthi Horkovics család. András és György a nemességét, azaz egész pontosan a „czímeres nemeslevelet” még II. Ferdinánd királytól kapta, 1620-ban. Ezt a nemesi kiváltságot I. Ferenc császár 1803-ban megerősítette és megújította, ezt a megerősítést Torna és Gömör vármegyében 1804-ben hirdették ki. Valamikor e kihirdetés után telepedtek meg a Horkovicsok Nagydarócon. Itt földesúri jogot kaptak. A 19. század elején Horkovics Kelemen – akinek a császár megújította 1804-ben a nemességét – herceg Koháry Ferenc jószágigazgatójaként működött. Utóda, a nagydaróci úri lak építtetője, József a Coburg hercegi család jogtanácsosa volt. Felesége Okolicsányi Mária volt, lányuk, Horkovics Margit szintén a szerteágazó Okolicsányi család János nevű férfitagjához ment feleségül, fiuk, Szerafin a 20. század harmincas éveiben hunyt el, leányágon, Zsuffa családnéven még ma is élhetnek utódai.

Az uraság kastélya

A Horkovics család nagydaróci kastélya szerény méretei ellenére is jelentős műemlék. A lak utcai frontján hét tengelyes osztású, a nagyterem, szalon ablakait kiugró falazat hangsúlyozza, itt timpanont kívánna a stílus, de helyette csak egy, a manzárdtetőhöz szervesen csatlakozó tetőrészt alakítottak ki, ami lehet egy későbbi átépítés eredménye is akár. A még viszonylag jó állapotú szálcement palatető korát nehéz lenne megbecsülni, ilyen tetőfedő anyagot már 1894ben gyártani kezdtek, hogy mikor történt a nagydaróci kastély tetőzetének ilyen anyaggal való átfedése, ezt nem tudni. Annyi biztatót már látni lehet, az új tulajdonos, egy helyi vállalkozás 2016-ban elkezdte a javítást. A gazdasági épületrész rossz tetőzetét kijavították. Így arra is remény van, hogy hamarosan az egész kastély megújul. Ha a Horkovicsok ezt láthatnák!