Szennyezett délvidék

Az első, alapozó-adatgyűjtő projekt 2002-ben valósult meg a holland környezetvédelmi minisztérium anyagi és szakmai támogatásával. Ezután húsz önkéntes egyetemista segítségével a terepen folytatódott a munka: az Ipoly vízgyűjtő területén lévő 229 vizsgált településen összesen hatvankét raktárat sikerült felderíteni, miközben az államigazgatási intézmények ugyanebben a régióban csak kilenc lerakatot találtak. „Ez is bizonyítja: a civil hozzáállás hatékonyabb, hiszen munkatársaink jártak a településeken” – jegyezte meg Wollent Ida. A javarészt rossz állagú épületekben lévő raktárak valamivel több mint 50 tonna szilárd és cseppfolyós vegyi anyagot rejtettek-rejtenek. A mérgező vegyszerek a földre szóródtak vagy olvashatatlan feliratú csomagolásban hevernek az épületekben. Gyakran a községi önkormányzatok sem tudták-tudják, honnan ered a veszélyes hulladék.

A Phare–CBC kisprojekt-alapjából nyert összegből a közelmúltban a Nyitrai és Besztercebányai kerület egész területén is feltérképezték a hasonló lerakatokat. E munka során az Ipoly mentén lelt, már említett hatvankettőn kívül további 84 raktárat találtak. A 84 helyen összesen 47 tonna veszélyes anyag van. A Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP) 2000 és 2003 között ezer településen végzett felmérést, és az Ipoly Unió kimutatásában szereplő 84 raktárból 63 annak a listáján is megtalálható. A legtöbb raktárra a két vizsgált kerület déli részén bukkantak: a Lévai járásban 20, a Rimaszombatiban 18, a Korponaiban és a Nagykürtösiben 16-16 ilyen lerakat van.

Összességében – a két projekt eredményeként – a Nyitrai kerületben 48, a Besztercebányai kerületben 98 raktár került a környezetvédelmi szervezet adatbázisába. December 19-én jelenik meg az a kiadvány, amely tartalmazza az összes megszerzett információt, akárcsak a megsemmisítés lehetőségeit és várható költségeit. „Sajnos, pillanatnyilag Szlovákiában nincs olyan technológia, amely megfelelne az európai szabványoknak, és teljes mértékben környezetbarát lenne” – hangsúlyozta Wollent Ida. A kellő technológiával egy kilogramm gyomirtót körülbelül 1,5 eurós költséggel lehet megsemmisíteni, tehát a megtalált 97 tonna likvidálása 6 millió koronát tenne ki. A környezetvédelmi minisztérium felmérése szerint a probléma megoldása tízmilliárd koronát igényelne, de csak százmillió áll a szakminisztérium rendelkezésére.