Barangolás Nyugaton: szakmai elemekkel fűszerezett túra az EU-s országokban

1
Komárom/Schwerin/Vejle/Haarlem |

Mindannyian vágyunk egy méltányosabb, igazságosabb és bölcsebb Európára. Szeretnénk egy emberközelibb Brüsszelt látni. Vannak, akik ezen fáradoznak, hogy közelebb hozzák egymáshoz az embereket, a községeket, a városokat és a régiókat. A jelenlegi bizonytalan helyzetben a kohéziós politika az Európai Unió (EU) politikai döntéshozatalának egyik alappillére marad. 

Miről szólt a túra?

Mi is az a kohéziós politika, és mit jelent a mindennapokban? Az Európai Unió megalakulása óta a szolidaritás, az esélyegyenlőség és a kohézió eszményén nyugszik. Ezért a Római Szerződés is célul tűzte ki a „különböző régiók közötti különbségek, valamint a hátrányos helyzetű régiók elmaradottságának csökkentését”. Mit érzékel ebből a polgár? Hogyan lehet a részese, és milyen gyakorlati haszna van ennek?

Ezen célkitűzések megvalósításán dolgozik a budapesti székhelyű Európa Ház civil szervezet. Az Európai Unió által támogatott Mindennapi Kohézió (Everyday Cohesion) projekt keretében keleti és nyugati blokk országaiból érkező újságírók látogatnak el egymáshoz vidéki városokba. Polgárokkal, vállalkozókkal, civil szervezetek képviselőivel találkoznak, hogy megvitassák a helyi problémákat, lehetőségeket és fejlesztéseket. A fő cél, hogy a résztvevők a megszerzett tudást és tapasztalatot közösségük javára hasznosítsák. Én személyesen a projekt második szakaszában vettem részt, amely Németországot, Dániát és Hollandiát érintette. Tíz újságíró öt országból (Bulgária, Horvátország, Magyarország, Románia, Szlovákia) vett részt aktívan a programban.

Schwerin, Németország

Első úti célunk Schwerin volt, Németország keleti részén. A Komáromból való eljutás kissé kalandos volt. Hajnali indulás, autózás Schwechatra, majd repülés Hamburgba, és onnan vonattal, átszállásokkal érkeztünk meg Schwerinbe. Az InterCity Hotelben meleg fogadtatásban részesültünk, noha a környék épületein még felfedezhetőek voltak a régi idők stílusjegyei. Helyi barátunk, Dario – egy civil aktivista és vállalkozó – elkísért minket egy közeli étterembe, ahol az este során a csapat lassan összekovácsolódott. Schwerin, Mecklenburg-Elő-Pomeránia fővárosa, gazdag történelmi örökséggel bír. Legfőbb nevezetessége a tó szigetén fekvő mesebeli schwerini kastély. A város számos tóval van körülvéve, festői környezetet teremtve. Schwerin fontos kulturális központ is, ahol múzeumok, galériák és színházak sokasága található. Lakossága körülbelül 100 ezer fő, és jelentős szerepet játszik a régió gazdasági és politikai életében. 

Egyik rövid túránk során, egy helyi kávézó tulajdonosa beszélt nekünk a német újraegyesítésről (Deutsche Wiedervereinigung). Bár az október 3-i ünnep fontos mérföldkő, a beszélgetésből kiderült, hogy a keleti régió még mindig nem érte utol teljesen a nyugati részt. Schwerin helyzete sem túl fényes: Hamburg és Rostock közelsége elszívja a munkaerőt, és a városnak nincs felsőoktatási intézménye sem, ami tovább nehezíti a fejlődést. Egy kerekasztal-beszélgetésen is részt vettünk az Internationales Hausban (Nemzetközi Ház), ahol három különböző háttérrel rendelkező résztvevő osztotta meg tapasztalatait: egy helyi német, egy ecuadori és egy szíriai menekült. Mindhárman értelmiségiek, és kiderült, hogy Schwerinben több mint 100 különböző nemzetiség él.

 A Nemzetközi Ház egy olyan hely, ahol mindenki otthon érezheti magát, kérdéseket tehet fel, és különböző tevékenységekben vehet részt. Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem küldik vissza ezeket az embereket, azonban tudjuk, hogy van különbség migráns, menekült és illegális határátlépő között, de a kérdés nem ennyire egyszerű. Azokat, akik agresszívan viselkednek és akadályozzák a közösség fejlődését, el kell távolítani, viszont azokat, akik hozzájárulnak a közösség életéhez, segíteni kell, hogy beilleszkedhessenek.

Galéria

Vejle, Dánia

Második megállónk Dániába vezetett, Vejlébe. Ez a város mély nyomot hagyott a szívemben – mintha egy darabja ott maradt volna, amikor elhagytuk. Shakespeare után szabadon: a valami bűzlik Dániában inkább a Csallóközre vonatkoztatható. Mi, csal-lóköziek, talán nem rajongunk a dán tulajdonban lévő sertéstelepért... Dán barátaink is meglepődtek, amikor a farm körüli problémákról beszéltem. „Hogyan lehetett ezt egyáltalán engedélyezni?” – kérdezték elképedve, mikor elmeséltük a dán élményeinket a régióban. Mindenképpen fontos azonban hangsúlyozni, hogy a dánok vendégszeretete, kedvessége és alázatossága messze földön híres. Vejle, Jütland egyik legfestőibb városa, csodálatos fjordjairól, gazdag történelméről és modern fejlesztéseiről híres. 

A város központja harmonikusan ötvözi a hagyományos dán építészetet és a kortárs csodákat, például a Hullámházakat (Bølgen), amelyek a fjord partján állva a modern dán dizájn egyik szimbólumává váltak. A Vejle-fjord mélyen benyúlik a város szívébe, és a természet közelsége mindenhol érezhető. A történelem iránt rajongók számára Vejle izgalmas felfedezni valókat kínál. Itt található a közeli Jelling, amely nem csupán egy csendes település, hanem Dánia születésének szimbóluma is. A híres Jelling-sziklák, amelyek az UNESCO-világörökség részét képezik, Gorm király és fia, Kékfogú Harald emlékét őrzik – ők voltak a dán királyság megalapítói, akiknek öröksége itt elevenedik meg a történelem szikláin. Dániában az emberek szívébe nem könnyű beférkőzni, de ha valaki megérti és tiszteli értékeiket, akkor szívesen befogadják.

 A migránsokkal és menekültekkel kapcsolatban a véleményük egyszerű: mindenkit szeretettel várnak, aki nem áll boldogságuk útjába. Egy volt textilgyárban rendezett beszélgetésen olyan emberekkel találkoztunk, akik néhány éve költöztek ide. Kollégám humorosan megkérdezte tőlük, hogyan tudtak hozzászokni a helyi ételekhez? Egyébiránt a dánok nagy hangsúlyt fektetnek a minőségre – itt az emberek nem csupán élelmiszert, hanem tápanyagokat fogyasztanak. Míg mi otthon nem mindig vagyunk képesek megállítani a silány minőségű importáradatot. Noha az ország tagja az Európai Uniónak, a dánok a mindennapjaikban kevésbé érzik ennek hatását. Társadalmuk jól szervezett és kiválóan működik, talán ezért is ragaszkodnak továbbra is a koronához, és nem szándékoznak áttérni az euróra. 

A helyi újságírók elmondása szerint teljesen szabadon kifejezhetik véleményüket, bár furcsán néztek ránk, amikor elmeséltük, hogy Közép-Kelet-Európában ez nem mindig életbiztosítás. Az újságírás előtt álló egyik legnagyobb kihívás a közösségi média előretörése, mely az álhírek révén aláássa a hiteles tájékoztatás tekintélyét.

Galéria

Haarlem, Hollandia

A történelem, a kultúra és a modern élet elevenedett meg harmadik megállónkon, a holland Haarlemben, az északholland tartomány fővárosában. Az ipari forradalom és az urbanizáció ellenére Haarlem megőrizte történelmi arculatát, és máig egy bájos, középkori városképet kínál a látogatóknak, miközben egyre növekvő modern várossá fejlődött, gazdasága jelentős., számos technológiai vállalatnak ad otthont. Emellett Haarlem a régió egyik fontos bevásárlóközpontja, elegáns butikokkal és kézműves üzletekkel. Közlekedési hálózata jól kapcsolódik Amszterdamhoz és más nagyobb városokhoz, így a város közkedvelt lakóhely azok számára, akik a főváros nyüzsgésétől távolabb, de annak közelében kívánnak élni. Az elmúlt években Haarlem is nagy hangsúlyt fektetett a fenntarthatóságra, zöldterületek fejlesztésére és a kerékpáros közlekedés előmozdítására. A park túra- és kerékpárútvonalai népszerűek a helyiek és a turisták körében is. Továbbá a város közel van a zandvoorti tengerparthoz, ami egy népszerű hely a nyári hónapokban, vonzó strandjaival és a híres Zandvoort Forma–1-es versenypályával.

Az Okos mobilitás helyi stratégiai tanácsadója értékes információkkal látott el minket, hogyan igyekeznek csökkenteni a gépjárművekkel való közlekedést. Annak ellenére, hogy a holland emberek sokat sétálnak, rengetegen csak biciklivel közlekednek, még mindig sok a gépjármű és ennek hatására mindennaposak a dugók, a légszennyezettség. Szeretnék elérni, hogy az emberek jobban, többet használják a tömegközlekedési eszközöket és bővíteni szeretnék a tömegközlekedési útvonalakat. Egyelőre a rollereket helyileg nem engedélyezték. A csapat véleménye teljes mértékben egyezett azzal, hogy ez egy észszerű döntés, mivel az összes európai országban rengeteg balesetet okoz a felelőtlen rollerhasználat. Érdekesség, hogy a Forma–1 versenynapjain 100 ezer ember látogat a el a eseményre. Ebből 98 százalék biciklivel jön és csak 2 százalék autóval. Hozzátette, nem mondhatják meg az embereknek, hogy ne használják az autójukat, ezért igyekeznek intenzívvé, érdekessé és vonzóbbá tenni a tömegközlekedést. Úgy gondolják, hogy Brüsszel nem valahol egy távoli pont, hanem Brüsszel mi vagyunk, viszont a helyiek közül ezt sokan megkérdőjelezik, hogy kell-e nekik minden esetben Brüsszel útmutatásait követni. Ezt követően egy nagyon lebilincselő, játékos előadást tartottak az EU kohéziós politikájáról. Az Európai Unió (EU) kohéziós politikája a közösség egyik legfontosabb eszköze a gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségek csökkentésére, valamint a tagállamok közötti integráció és fejlesztés támogatására. Ezután egy hipermodern – az EU által támogatott, 3D-nyomtató üzemben folytattuk tovább utunkat.

Ha annyit írnék erről a tanulmány-útról, hogy jó volt, csak töredékében mondanék igazat. A legtalálóbb kifejezések: érdekfeszítő, hasznos, kapcsolati tőkében gazdag, tapasztalat- és tudásfejlesztő, látókörbővítő, érdekes, izgalmas, lenyűgöző, felvillanyozó, lebilincselő, lélegzetelállító, bámulatos, figyelemre méltó, figyelemfelkeltő, magával ragadó...

Galéria
Az EU kohéziós politikája

Célja, hogy mérsékelje a gazdagabb és szegényebb régiók közötti különbségeket, valamint javítsa a kevésbé fejlett területek életkörülményeit. Támogatja a gazdasági növekedést, a munkahelyteremtést, valamint a regionális fejlesztést, különös tekintettel a fenntarthatóságra és az innovációra. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a környezeti fenntarthatóság erős hangsúlyt kap a kohéziós politikában. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA) infrastrukturális beruházásokra, innovációra és fenntartható gazdasági fejlődésre fordítják. Az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) célja a foglalkoztatás, a munkaerőpiaci lehetőségek javítása és a szociális befogadás előmozdítása. A Kohéziós Alap kifejezetten az alacsonyabb jövedelmű tagállamokat segíti, főként környezetvédelmi és közlekedési projekteken keresztül. Az alacsonyabb GDP-vel rendelkező régiók (az uniós átlag 75%-a alatt) a legnagyobb támogatásban részesülnek. Kelet- és Dél-Európa országai kiemelt figyelmet kapnak, mivel ezek a területek történelmileg alacsonyabb gazdasági fejlettséggel rendelkeznek. A kohéziós politika hétéves költségvetési ciklusokban valósul meg. A 2021–2027-es időszakban több mint 330 milliárd euró áll rendelkezésre, amelyet különböző fejlesztési célokra fordítanak. Erősíti a decentralizált döntéshozatalt, így a regionális és helyi önkormányzatoknak fontos szerepük van a projektek megvalósításában és az EU-források elosztásában.

(A cikk szerzője Less Károly)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?