A fizetések ugyan nőnek, a gyermekes szülők idén mégis kevesebb pénzből gazdálkodhatnak

Bár a képviselők által október végén alkotmányos többséggel jóváhagyott új képlet 2026-ban fejti ki igazán a hatását, a minimálbér idén januárban is emelkedett, így közel 200 ezer munkavállaló keres majd valamivel többet. A gyermeket nevelő szülők azonban nem örülhetnek felhőtlenül a bérnövekedéshez, mivel az általuk igen jelentős segítségnek tartott adóbónusz kifizetésének szabályai január 1-jén jelentősen módosultak.

Gyorsabban emelkedik a minimálbér

A korábbi döntés értelmében 2025 januárjában 816 euróra emelkedett a minimálbér. Kiugró növekedésről egyelőre szó sincs, azonban érdemes megjegyezni, hogy a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) kisebb zsarolással ugyan, de sikeresen átvitte a műhelyéből származó módosítást, amely értelmében változik a minimálbér kiszámításának mechanizmusa. Tomáš „reformjának” lényege, hogy 2026-tól a minimálbért a két évvel korábbi havi átlagbér 60 százalékában állapítják meg a jelenlegi 57 százalék helyett. Ennek eredményeként a minimálbér 2026-tól 104 euróval – 816-ról 920 euróra – emelkedik, 2027-ben pedig már megközelíti az 1 000 eurós „álomhatárt”, ugyanis 970 euró lesz.

Annak ellenére, hogy a minimálbér emelése legfeljebb a lakosság 6 százalékát érinti, érdemes megjegyezni, hogy az éjszakai, hétvégi és ünnepnapi munkavégzésért járó bérpótlék összegét is a minimálbér összegéből számítják ki. A módosítás így a vártnál jóval több, nagyjából 200 ezer munkavállaló fizetésének nagyságára lesz hatással.

Ugrásszerűen csökkenő adóbónusz

Míg a minimálbér emelésének köszönhetően a munkavállalók egy része idén is kicsit több pénzzel a zsebében vághat neki a megszorításokban gazdag új évnek, addig a gyermekes családok mondhatni hátrányból indulnak. Ez egyebek mellett annak tudható be, hogy lejár a Matovič-kormány családtámogatási csomagjának szavatossága.

A hírhedt családtámogatási csomagot még 2022-ben, igen kétes körülmények között hagyta jóvá a törvényhozás. A sokak által kifogásolt javaslat elfogadásával teljesült ugyan Igor Matovič „200 eurót minden gyermekes családnak” ígérete, a miniszterelnök keményfejűsége azonban végül a kabinetje bukásához vezetett. Koalíciós partnerei ugyanis nem nézték jó szemmel, hogy tovább növelte az egyébként is tetemes államháztartási hiányt. Költséges intézkedésről lévén szó, már Matovičék is azzal számoltak, hogy a bőkezű juttatás összege 2 év után csökken, a negyedik Fico-kormány konszolidációs csomagja azonban még tervezettnél is jobban megnyirbálta a szóban forgó támogatást.

A családi pótlék ezúttal sem emelkedik, a továbbiakban is 60 euróra számíthatnak az érintettek, az adóbónusz viszont nagy változáson megy át. Azok a szülők, akik 15 esztendőnél fiatalabb gyermeket nevelnek az eddigi 140 euró helyett ezentúl legfeljebb 100 euróra számíthatnak. A 15 évnél idősebbek esetében a leglátványosabb a spórolás, az eddigi 140 euró helyett legfeljebb 50 euró jár majd nekik. Akik pedig felnőtt korú egyetemistákat nevelnek, búcsút mondhatnak az 50 eurós hozzájárulásnak, a jövőben egy fillért sem kapnak.

A leglényegesebb változás mégis az, hogy míg az alacsonyabb jövedelműek, valamint a vállalkozók továbbra is jogosultak lesznek a bónuszra, a jobban kereső szülők esetében még a csökkentett támogatás összegét is mérsékelik. Az adóbónusz „megvágására” már bruttó 2 500 eurós bevételnél érdemes készülni, ha a szülő bruttó keresete meghaladja a 3 500 eurót, akkor pedig teljesen elesik a támogatástól.

Külföldön dolgozó szülők figyelem!

A képviselők azonban még az eddig felsoroltaknál is tovább mentek a spórolás érdekében. A jövedelemadóról szóló törvény módosítása értelmében azok a szülők, akik külföldön dolgoznak, és onnan származik a jövedelmük nagy része, januártól már nem lesznek jogosultak a gyermekeik után járó adóbónuszra. A változtatást követően a gyermeket nevelő polgároknak csak akkor jár a kifizetés, „ha Szlovákia területén lévő forrásokból származó adóköteles jövedelmeinek összessége az adott adózási időszakban az összes jövedelmének legalább 90 százalékát teszi ki”. A gyakorlatban ez annyit jelent, ha a munkavállaló bevételeinek több mint a 10 százaléka külföldről származik, akkor elesik a bónusztól. 

A szakértők emiatt azt ajánlják, hogy a probléma megoldása érdekében az a szülő érvényesítse az adóbónuszhoz való jogosultságát, aki nem rendelkezik külföldről származó bevételekkel.