Szemétdomb és romok a dicső múlt helyén

SZÁSZI ZOLTÁN

Osgyán környékén már az újkőkorszakban megtelepedett az ember. A stratégiai helyen, a folyóvölgy és a dombvidék, valamint az utak találkozásánál, a falu fölötti dombon valószínűleg a 13. században épült meg a négyszög alakú, sarokbástyás erődítmény. Hogy mennyire fontos hely volt, arról az is tanúskodik, hogy Hunyadi Mátyás itt vívott győztes csatát a huszitákkal 1460-ban, s e csata egyik következménye, hogy a korábbi ellenfeleket, a huszitákat befogadta a kor legnagyobb szervezett haderejébe, a Fekete Seregbe, ahol szabadon gyakorolhatták vallásukat, emellett harcoltak a török ellen zsoldosként.

Hűbelebalázs

Biztosan sokan ismerik azt a mondást, hogy Hűbelebalázs módjára viselkedik valaki. A mondás magyarázata itt ered Osgyánnál. Hűbelebalázs az a Némethy Balázs, akinek hajdúseregét 1604. november 17-én itt győzte le Basta császári generális serege. Némethy Balázs erejét túlbecsülve kirohant a császári seregre, csapdába esett, miután Osgyán várát Basta addig lövette, míg újabb végzetes rohamra nem indult a hajdúsereg. A császári túlerő elfogta, majd a megmaradt hadinép szeme láttára lenyakazták Némethy Balázst. A csata után a császári katonaság felgyújtotta Osgyán gótikus alapvárát. Annak maradványaiból épült fel az a reneszánsz várkastély, amelynek birtokosai a „lőcsei fehér asszony” Korponayné Géczy Julianna rokonsága, a Bakos család volt.

A lőcsei fehér asszony

A Rákóczy-szabadságharc e rejtélyes nőalakja – akit alig 25 évesen fővesztésre ítéltek és kivégeztek Győrben – az osgyáni várkastély falai közt élte kora ifjúkorának néhány évét. Nemrégiben az is felmerült a helyi plébános feltevése alapján, hogy a falu plébániatemploma alatti kriptában alussza örök álmát. Az akkor indított kutatások megcáfolták a feltevést, a lőcsei fehér asszony feltételezett csontváza – amelynek koponyarésze különválva volt a váz többi részétől – nagy valószínűséggel a Luzsénszky birtokos család egyik fiatalon elhunyt nőtagjáé lehet, a helyeiek úgy emlékeztek, hogy végső nyughelyét a második világháború alatt az orosz katonák dúlták fel, kincs után kutatva. A Luzsénszky család az első Csehszlovák Köztársaság alatt eladta az ingatlant, ekkor költöztek be ide az Orsolya-rendi apácák, akik iskolát, óvodát, menhelyet működtettek itt, egészen 1945-ig. A vár a második világháborúban éppen stratégiai fekvése miatt számos találatot kapott, állagmentést az 50-es és a 70-es években végeztek rajta.