Szállópor miatt panaszkodnak a bélyiek, a lakosok szerint az újra beüzemelt siló okozza a gondot

Az Oroszország és Ukrajna között zajló háború kezdete óta rengeteg minden megváltozott a világban. A változás nemcsak globálisan érvényesek, hanem kontinensekre bontva az országokat, azon belül pedig a kisebb régiókat is egyaránt érintik. Geográfiai elhelyezkedéséből eredően ez Szlovákiára, azon belül pedig a keleti országrészre is ugyanúgy vonatkozik. Az orosz invázió miatt ugyanis az eddig jól működő tengeri fuvarozás, konkrétan a fekete-tengeri gabonaszállítás is nagy változásokon ment át. Ez többek között azt eredményezte, hogy néhány hónapja már az ukrán-szlovák határvonal közelében működő átrakodóállomásokra is érkeznek olyan szállítmányok, amelyekre az előző években nem igazán, vagy csak kisebb mértékben volt példa. Míg Tiszacsernyőben például fehér kaolinnal megpakolt vasúti kocsik jelentek meg, melyeket az állami ZSSK Cargo fuvaroztat Ukrajna irányából az afrikai célállomásokra, az évtizedek óta stagnáló, Bély és Bacska közötti silóban múlt év októberétől újra beindult a gabona nagymértékű átpakolása és ideiglenes raktározása. A silóba érkező terményt kamionokra és Európa más országaiba irányuló vasúti kocsikba rakják át, esetenként pedig az épület hatalmas tartályaiban raktározzák el őket. Míg a siló újraindítása akár új munkalehetőségeket is jelenthet ennek a munkanélküliségtől sújtotta régiónak, az ott élők különféle szemlélettel nézik a közelükben végbemenő folyamatokat (Például az Ukrajnába irányuló, méregdrága autókat szállító vasúti szerelvények, vagy az Ukrajnából érkező, itt letelepedett vendégmunkások - a szerk. megj.).

Nem örülnek a pornak

Mivel Bély község lakosai az elmúlt hónapokban többször is felemelték hangjukat a hivatalban a falutól mintegy másfél kilométerre található, újra működő siló és az abból szálló liszt és por keveréke miatt, a helyzetről Jurčák Lászlót, a falu polgármesterét kérdezük. „Január 10. környékén tettem meg az első lépést a siló ügyében, amikor közelebbről is szemügyre vegyem az épületet. Először nem tudtam bejutni, csak fotókat készítettem, azt sem tudtam, kik az új tulajdonosok. Mint kiderült, a tőketerebesi székhelyű Transped s.r.o. nevű vállalat működteti, mely – ahogy azt később megtudtam – egy ukrán és egy svédországi nagyvállalathoz tartozik. Ezt követően a Transped ügyvezető igazgatójával is megpróbáltam felvenni a kapcsolatot, de nem tudtam elérni telefonon, ezért ismét kimentem a helyszínre. Szerencsével jártam, a bakter beengedett. Odabent egy ukránul kommunikáló, az objektum működtetését felügyelő vezetője fogadott. Elmondtam neki a működésükkel kapcsolatos meglátásaimat: hogy a termény átrakásával milyen mértékben szennyezik a gabona lisztjéből származó porral a környéket. A helyi lakosok a siló beindulása óta számtalan panaszt tettek a hivatalban. A finom, fehéres-szürkés por befedi az ablakokat, a háztetőket, az udvarokat, a kint parkoló autókat. Sokan ezért nem is szellőztetnek. Ha ez így folytatódik, a természetnek sem lesz könnyű dolga, hiszen a lisztes por a bokrok, fák, növények leveleit is teljesen belepi. Válaszul azt kaptam, hogy a vezetőség tisztában van a helyzettel, éppen ezért idén márciusban megkezdik egy modern filtrációs rendszer beszerelését, mely a jelenlegi, tudomásaim szerint elavult és használton kívülit fogja helyettesíteni” – közölte lapunkkal Jurčák László, Bély község polgármestere azzal, hogy helyszíni értesülései szerint a vállalat az objektum kibővítését is tervezi, melynek keretében két másik silót hoznának létre.

Pormentes munkahelyeket akarnak

Beszélgetésünk során Jurčák többször is kihangsúlyozta, örülnek a tervezett fejlesztésenek és annak, hogy a siló újraindításával valószínűleg új munkahelyek is létrejönnek, de amíg a tulajdonos nem tudja biztosítani a szennyeződés teljes kifiltrálását, a siló működtetését le kell állítani. „Nagyjából három héttel ezelőtt küldtem egy levelet a Tőketerebesi Járási Hivatal Környezetvédelmi Osztályára, melyben a légkör szennyezésére hivatkozva, a helyszínen készült fotókkal alátámasztva kértem a siló azonnali leállítását. Ezt követően tudtam meg, hogy erős légszennyezésről van szó, ezért a tőketerebesi hivatal javaslatára a kassai Környezetvédelmi Felügyelőséghez is eljuttattam a kérvényt. Nemrég kaptuk a választ, hogy már elindult a vizsgálat. Ha nem lesznek változások, a környező településekkel karöltve petíciót indítunk, de ha kell, akkor drasztikusabb lépésekhez is folyamodunk” – tette hozzá Bély polgármestere. A szállópor jelenlétét több helyi lakos, köztük Pitócki Péter nyugalmazott rendőr is megerősítette lapunknak. „Amióta újra működik a berendezés, nincs olya nap, hogy ne szállna a por. A kint parkoló autókat egy nap után fehér porréteg fedi be, de a házak ablakait, a párkányokat, az ajtókat se győzzük tisztára mosni. Mivel ez a por gabonából és kukoricából származik, valószínű, hogy nagy mértékben glutént is tartalmaz. Az emberek ezt belélegzik, de ugyanúgy ráragad a növényekre és az állatokra is. Mivel én méhészettel is foglalkozom, nem örülnék annak, ha a szállópor miatt a méheim elpusztulnának. Értem, hogy az üzem újraindítása gazdasági szempontól jót jelent, de arra kérem a kompetenseket, hogy ezt ne az itt élő emberek egészségének a kárára tegyék” – közölte lapunkkal Pitócki.

Folyamatos növekedés

A Transped s.r.o. vállalatot és a silót 2022 tavaszán vásárolták meg a BZK Grain Alliance csoport befektetői. Ugyanezek a svéd befektetők már régóta tulajdonosai a BZK mezőgazdasági vállalatnak Ukrajnában. Jelenleg mintegy 60 ezer hektár földet bérelnek, amelyen búzát, kukoricát, szóját, és napraforgót termesztenek. A BZK-nak 6 másik siló is a tulajdonában van Ukrajnában. Cégcsoportjuk 130 gabonaszállítót birtokol, és értesüléseink szerint hamarosan további 100-at szereznek be. „Ez azt jelenti, hogy egy teljes láncot építettünk ki - a gabonatermesztéstől a tároláson és szállításon át az európai vevőknek történő értékesítésig. Gabonánkat németországi, olaszországi, osztrák partnerek vásárolják fel. Új gabonafolyosót fektetünk le Ukrajnából Európába, mert a régi tengeri útvonal a háború miatt el van zárva. Új lendületet és munkát adtunk Szlovákia legnagyobb vasúti csomópontjának, illetve a helyi vámhivatalnak. Már több mint 100 ezer tonna gabonát küldtünk Európába a szlovákiai silón keresztül, és több millió eurót fizettünk be a szlovák költségvetésbe. A silót hamarosan átépítjük, a legmodernebb berendezéseket vásároljuk, növeljük a gabona átrakodásának és tárolásának mennyiségét, és terveink szerint szlovák cégeket is bevonzunk az építkezésbe. A szóban forgó projektünket az Európai Bizottság, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és Svédország szlovákiai nagykövetsége is támogatja és kiemelt figyelmet fordít rá, felismerve fontosságát és hosszú távú jellegét Ukrajna és Szlovákia számára egyaránt. Az ő részvételükkel, valamint Ukrajna és Szlovákia minisztereinek részvételével 2022 szeptemberében Pozsonyban került sor a siló bemutatására. Fejlesztésünk új munkahelyeket, beruházásokat, bevételeket hoz a helyi költségvetéseknek. Ezért számítunk a helyi önkormányzatok támogatására és a kedvező befektetési környezetre” – közölte lapunkkal Marián Sabó, a Transped s.r.o. ügyvezető igazgatója azzal, hogy a jelenleg mintegy 40 alkalmazottal rendelkező vállalatba per pillanat további 12 munkást keresnek, de az sem kizárt, hogy a közeljövőben akár a kétszeresére is megnőhet a silóban dolgozók száma.

Máshol is pakolnak

„Tudomásunk szerint a vállalat vezetősége nem kapott, és reméljük, nem is kap a siló teljes leállásra vonatkozó követeléseket. A felvonók a szívórendszer, valamint annak egyéb mechanizmusai jól működnek. Ettől függetlenül tervben van a felvonó számos rendszerének korszerűsítése, beleértve a szűrőrendszer modernizációja is. Ez a munka már folyamatban van, és hamarosan befejeződik. Azt is meg kell említeni, hogy a siló működése során nem keletkezik por. A gabonánk száraz és környezetbarát, minden szükséges tanúsítvánnyal rendelkezik. Ezért a gabona súrlódása következtében kis mennyiségű gabonaliszt keletkezhet, de por nem. Ismételjük, ezt a lisztet az elszívó rendszerünk felfogja” – közölte az Új Szóval Sabó, aki úgy véli, azt is fontos megemlíteni, hogy nem ők az egyetlen vállalat a térségben, akik gabonát pakolnak. „A gabonát a közelben legalább 4-5 másik helyen rakodják. Az egyik pont a szomszédságunkban van, ami sokkal közelebb van a faluhoz, mint mi. A többi átrakóhelyen az átrakás gépi úton, átrakógépek segítségével történik. Az ilyen típusú átrakodás során sokkal nagyobb mennyiségű liszt kerül a légkörbe, de a lakosok ezt nem látják. Ezért a por, vagy inkább a liszt, amiről most szó van, más helyekről származhat, ahol gabonát kezelnek. Bizonyos esetekben a gabonát ott a szabadban - vagonról teherautóra, szűrőrendszerek és silók nélkül - is rakodják” – magyarázta lapunknak Sabó, majd végezetül azt is elmondta, hogy a közeljövőben egy közel 5 000 000 eurós beruházás keretében két másik siló építenek a területen. „Ez a projekt a meglévő magtár korszerűsítését és automatizálását foglalja magába egy korszerű légzésszűrő rendszerrel együtt. Továbbá új munkahelyek szeretnénk teremteni ebben a gazdaságilag kevésbé fejlett régióban, és növelni szeretnénk a ZSSK Cargo partnerünkkel történő együttműködésünket is. Minden javítási, rekonstrukciós és építési munkánál a szlovák cégeket részesítjük előnyben. Az új silókat is egy szlovák cégtől vesszük” – zárta Marián Sabó, a Transped s.r.o. ügyvezető igazgatója.

Több évtizedes múlt

A hatalmas, 48 tartályos siló Királyhelmectől pár kilométerre, Dobra, Bély és Bacska között található. 1975 februárjában, a magtározó megnyitása után naponta érkeztek a terménnyel teli vagonok a Szovjetunióból. Akkoriban tíz munkás dolgozott a silóban. Ahogy azt néhány évvel ezelőtt a siló akkori bakterétől, a 63 éves Pavol Giertltől megtudtuk, egykoron az ország minden részéről dolgoztak benne munkások. „1972-ben, a siló építésekor már itt dolgoztam. Az épület vaskonstrukciójának építése volt a dolgom. A kollégák az ország minden részéről érkeztek. A következő három évben itt dolgoztam. Az építkezést 1975-ben fejeztük be, és februárban beindult az üzem” – mesélte korábban Giertl. A magtározó ettől a naptól állandóan üzemelt, egészen 1991-ig. „Persze, voltak időszakok, amikor kevesebb áru jött a tározóba, de mint tudjuk, a szocializmusban olyan nem volt, hogy elbocsátották a dolgozókat, inkább más munkát adtak nekik. Ilyenkor az asszonyok palettákat készítettek, a férfiak pedig a siló különböző mechanikus részeit javították. Én 1988-ban Kassára költöztem, majd 1991-ben visszajöttem a silóba dolgozni. Akkor már nem működött rendeltetésének megfelelően az üzem” – sorolta Pavol Giertl. Giertl 1991-ben lépett be munkásként a silóba. Mindent ismer és szinte mindenhez ért. Évekkel ezelőtti ottjártunkkor a siló karbantartása és takarítása volt a dolga, mivel a berendezések akkor is működőképesek voltak. Úgy tudjuk, a silót előzőleg 2011-ben egy helyi vállalkozó vette meg azzal a céllal, hogy a tőlünk keletre fekvő országokból importálják, itt tárolják, majd tovább szállítsák a különféle terményeket.