Sokszor háttérbe szorul a gyerekek lelki világa

A súlyos állapotban lévő gyerekek vezették a pszichiátriai szakirányba
„A kórházi gyakorlatok során körvonalazódott, pontosan milyen szakirányban szeretném folytatni a pályám. Bazinban és Pozsonyban a gyermekpszichiátriai osztályokon komoly eseteket láttam és érdekelt, miért kerültek ilyen állapotba a gyerekek és még inkább az, hogyan tudnák segíteni rajtuk. Gyermekorvosként gyakran találkoztam krónikus has és fejfájásokkal. Tudtam, hogy ha nem találunk szervi megbetegedéseket, akkor a panaszokat pszichés zavarok okozzák, így aztán a gyermekorvosi szakvizsga után a pszichiátriára szakosodtam”- mesél pályája kezdetéről a dunaszerdahelyi, doktor Perhács Ildikó, gyermekpszichiáter, aki jelenleg dunaszerdahelyi rendelőjében kezeli a gondokkal küszködő gyerekeket és fiatalokat.

Ha már a gyerekorvos nem tud segíteni
A szakembertől megtudtuk, hogy a gyereknél a stresszhelyzet sokszor okoz testi tüneteket. Hasfájással, hányingerrel, fejfájással, zsibbadással jelentkeznek a szorongásos állapotok és ezt általában ki kell vizsgálni szomatikai szempontból. Ezek kizárása után lehet a panaszok okát pszichés zavarokban keresni. Perhács Ildikó, tapasztalataiból kiindulva elárulja, hogy sok szülő, miután a gyerekénél kizárták a szervi elváltozásokat, már kevés figyelmet fordít a probléma okainak feltárására és kezelésére. Sokan elbagatellizálják a gyerek lelki problémáit. A szülők másik csoportja viszont bármit megtenne azért, hogy gyermekének lelki egyensúlya helyrebillenjen, komolyan veszik a kezeléseket. „Még ma is tabu a pszichiátriai kezelés, szégyellik ezeket a tüneteket. Előfordul, hogy éppen emiatt kendőzik el a szülők a problémát. Gyakran a gondok okozója, hogy a szülő nem foglalkozik eleget a gyerekekkel, sajnos ezek a szülők a szakembert sem keresik fel”- mondja Perhács Ildikó, aki a kezelés előtt elbeszélget a szülőkkel, általában a gyerek jelenlétében. A gyerekekkel igyekszik feltárni az előzményeket, együtt elgondolkodnak azon, min lehetne változtatni és a megfelelő diagnózis felállítás után sokszor nyúl Ildikó gyógyszeres kezeléshez is. Ettől mint mondja, sokan megriadnak, ezért nagyon fontos, hogy az orvos- szülő- gyerek közt meglegyen a bizalom, hogy a szülő és a gyerek is érezze, hogy a javuláshoz sok esetben gyógyszeres kezelésre is szukség van. „Minden kornak megvannak a specifikus pszichés zavarai. Hatéves kor körül az iskolakezdés okoz általában gondot. A gyerek nem akar iskolába menni, elszigeteltnek érzi magát. Ilyen korban diagnosztizálhatóak a hiperaktív–figyelemzavaros gyerekek is, ők izegnek - mozognak. Ez nem újkori tünet. Ma már nem nyugtató hatású gyógyszereket, hanem figyelem javítóakat használunk, amelyeknek mérhető hatása van. Ez hosszan tartó terápiával kezelhető. Később pubertás korban jelentkeznek az érzelmi és hangulat zavarok, az önértékelési gondok. Ilyenkor gyakran foglalkoztatják a fiatalokat öngyilkossági gondolatok. Rendszeresen kezelek érzelmi-, viselkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel küszködő gyerekeket, fiatalokat. Utóbbi alatt az agresszivitást értjük”- mondja Ildikó.

Az egyes tüneteknek számtalan kiváltó oka lehet
A szakembertől, aki 10 éve van a pályán megtudtuk, hogy a tüneteknek általában több oka van. Mivel minden páciens más, minden egyes gyereknek más a teherbírása, éppen ezért Ildikótól is rendkívül felkészültséget igényel a megfelelő diagnózis felállítása. Előfordul, hogy gyerekek nem érzik biztonságban magukat. A szülők elveszítik lábuk alól a talajt, megbecsülésüket, és ezt a gyerekek látják. Biztonságban érzi magát, ha látja, hogy szüleik jól megvannak. A tanulási zavaroknak gyakran genetikai, szülési nehézségek által kiváltott okai vannak. Sokszor okoz panaszokat a családban átélt stressz, amit a szülők válása is okozhat. „Gyerek, család válogatja, hogy ezt miként élik meg. Sok függ attól, hogy a történést milyen módon magyarázzák el a gyereknek. Attól, mennyi konfliktust látott a gyerek, hogyan egyeznek meg a szülők a válás után. Megesik, hogy a gyereknek is jobbat tesz a válás. A gyereket minden stresszhelyzet megviseli, stressz az örökös otthoni konfliktus, sokan stresszt jelent a szülőktől való elszakadás és gyakori az iskolai stressz is. A gyerek szellemi fejlődése szempontjából is a szülőnek meg kell találnia a megfelelő mércét, a túl engedékeny, liberális nevelésben részesülő gyerekek gyakran rendkívül szabad világot élő, kezelhetetlen értékek nélküli kamaszokká cseperednek. Ugyanakkor a túlzott szigor gyakran szorongást vált ki”- magyarázza a szakember.
Adódik a kérdés, miként tud pihenni és feltöltődni egy pszichiáter, akitől komoly támaszt várnak nap, mint nap páciensei. „Rendelés után igyekszem elvonatkoztatni a munkától. Nem tudnák másnap segíteni, ha még este is a lelki nehézségeken törném a fejem. Fontos, hogy nálam a gyerek biztonságban érezze magát. Ott van a családom, a gyerekek így aztán valójában nincs is idő ezzel foglalkozni munka után”- fejezi be Ildikó, akitől megtudom, hogy férjével, aki szintén orvos nem szívesen terhelik egymást a diagnózisokkal a páciensek panaszaival. Ildikó, mint mondja nagyon szereti a munkáját, igazán viszont akkor tud örülni, ha páciensétől elbúcsúzhat és kijelentheti, hogy nincs szükség több találkozóra.