Sok a hivatalnok, kevés a hely

Addig – vagyis a magyar többségű megyei képviselő-testület négy éve alatt – nyolc főosztállyal és százötven alkalmazottal működött a hivatal, a 2005-ös választásokat követően azonban egyszer már átszervezték: osztályokat vontak össze, újakat alakítottak ki és az ígéretekkel ellentétben tizenkét új hivatalnokot vettek fel.

A legnagyobb változtatás az volt, hogy valamennyi magyar osztályvezetőt elbocsátottak, a helyettesi posztokat – ezek többségét szintén magyarok töltötték be – pedig megszüntették. Az ellenzék köreiben a legnagyobb nemtetszést az váltotta ki, hogy a számos intézményt felügyelő kulturális és oktatásügyi, valamint a szociális és egészségügyi osztályt összevonták, miközben olyan, pontosan meg nem határozott feladatú osztályokat hoztak létre, mint az európai integrációs és stratégiai tevékenységekért felelős osztály. A hivatal egy évig működött ebben a rendszerben – öt hónapig vezető nélkül, mert az addigi igazgató, Ján Kovarčík fizetetlen szabadságon volt, és sokáig nem tudta eldönteni, az országos politikára koncentráljon-e, vagy visszatérjen a posztjára. Végül júliusban úgy határozott, minden energiáját a parlamenti választásoknak szenteli, és Milan Belica megyei elnök az ugyancsak HZDS-tag Ľudovít Šajgalt nevezte ki a helyére, aki ezt megelőzően a szociális minisztériumban dolgozott.

A mostani átszervezés már Šajgal javaslatára történik, és a lényege, hogy a közlekedési osztályt elválasztják a gazdaságitól, tehát az eddigi nyolc helyett kilencre bővül a főosztályok száma, valamint tizenegy új alkalmazottat vesznek fel. „Nem kell nagy változtatásokra gondolni, egyszerűen minden egyes főosztályt megerősítünk egy-két új, nyelveket beszélő, az informatikában járatos munkatárssal” – mondta lapunknak a hivatalvezető. Az új alkalmazottakkal együtt a megyei hivatalnokok száma százhetvenháromra bővül, de a hivatalvezető szerint országos szinten még így is legkevesebb alkalmazottal dolgozó megyei hivatalok közé tartoznak.

Más kérdés, hogy a szűkös hely már az eddigi létszámnál is gondot okozott, és miután az önkormányzat elvetette azt a lehetőséget, hogy a GapReal Kft. által felépített új irodaházba költözzenek, a megye vezetésének pótmegoldást kellett keresnie. Ezt egy üresen álló iskolaépületben találták meg a város központjában, ahová két hónapon belül mintegy negyven hivatalnokot költöztetnek át. Ezáltal a megyei hivatal három épületben fog működni – jelenlegi helyén, a kerületi hivatal épületében, a volt kereskedelmi akadémia épületében, valamint a régi megyeházán, ahol már több mint egy éve működik az elnök hivatala, a protokoláris, a szervezési, a stratégiai, valamint az EU-s és külügyi osztály. Ez az átmeneti állapot a hivatalvető véleménye szerint három-öt évig tarthat, addig mindenképp méltó és állandó helyet kell találniuk a megyei hivatal számára. A jelenlegi önkormányzat leginkább azt a lehetőséget támogatja, hogy újítsák fel az egyelőre a Nyitrai Képtárnak otthont adó régi megyeházát. Először az épület teljesen tönkrement nagytermét akarják helyrehozni, hogy legyen hol ülésezniük, erre a célra már jóvá is hagytak harmincmillió koronát és a munkálatokat még idén el akarják kezdeni. Az egész megyeháza felújítása legalább háromszáz millió koronába fog kerülni, de a megye vezetői úgy vélik, még mindig jobban megéri, mint új székházat emelni, mert a történelmi értékű épületet úgyis a megye köteles fenntartani.