Shengen már 2007 októberében?

Ahogy közeledik a csatlakozás dátuma, úgy erősödnek fel azok a hangok, melyek kétségbe vonják, hogy Szlovákia – és a többi kelet-európai ország – határidőre képes lesz megfelelni a szigorú uniós követelményeknek. Egy nemrégiben nyilvánosságra hozott jelentés szerint egyelőre csupán Szlovénia áll készen a határok átjárhatóvá tételére, a többi állam csak 2008-ra vagy 2009-re hozza majd be lemaradását. A szlovák kormánypártok politikusai persze visszautasítják a vádakat, s állítják, minden a tervek szerint halad, s az előre meghatározott időpontra készen állunk majd.

Az egymásnak ellentmondó híradások hallatán nehéz eldönteni, vajon kinek van igaza, egy azonban bizonyos, a shengeni övezethez csatlakozni igencsak jó üzlet egyeseknek. Tény ugyanis, hogy Szlovákia a PHARE-program keretében 2003-tól 200 millió korona támogatást kapott, hogy az ukrán–szlovák határon műszaki fejlesztéseket eszközöljön, s az elkövetkező időszakban néhány milliárd biztosan érkezik még erre a célra. Hogy a határ őrzésének színvonalán van mit javítani, azt talán minden, a témában kicsit is tájékozott állampolgár tudja.

Időről időre hallani híradásokat korrupt határőrökről, elfogott cigarettacsempészekről, vagy a zöldhatáron lefülelt illegális bevándorlókról. Az ukrán határon jelenleg uralkodó állapotokat mindennapi munkájából kifolyólag jól ismerő Miroslav Uchnár, a szobránci határőrség parancsnoka lapunknak elmondta, hogy a csatlakozásra folyamatos fejlesztéssel készülnek. Az említett szakaszon az idén szeptembertől tesztelik a jobb rádióösszeköttetést biztosító új rendszert, és a munkálatok során új adótornyokat is elhelyeztek. Ennek megléte az egyik előfeltétele a később kiépítendő szignalizációs rendszernek. Felsőnémetitől délre ugyan nincsenek nagyobb problémák a kommunikációban, ám az északi területeken – a terepviszonyok miatt – ezeket a gondokat meg kell oldani.

A határt őrző szerveknek éjjellátó készülékeik és hőkameráik vannak, és a meglévő gépkocsiparkot is folyamatosan fejlesztik. A régi Lada Nivákat lecserélik, és hamarosan újabb terepjárókat, quadokat és motorkerékpárokat vásárolnak. Az első Land Roverek 2003-ban érkeztek a határra, azokkal általában nincsenek problémák. A 2005-ben kapottaknál viszont különböző műszaki gondok jelentkeztek, melyeket mostanra sikerült elhárítani. A határ mellett több helyütt viszont nincsenek gépkocsival járható utak, s ezek hiánya nagyban megnehezíti az őrzést. A nehéz terep néhol télen csak motoros szánokkal járható, a határőrök már ilyenekkel is rendelkeznek. A nemrégiben itt járt nemzetközi megfigyelők szintén azt állították, hogy a shengeni határokon ilyen nehéz terepviszonyokat, mint amilyenek Szlovákiában vannak, csak Norvégiában láttak. Egyesek úgy vélekednek, hogy egy kerítéssel le lehetne zárni a szlovák–ukrán határt, ám az itt szolgálatot teljesítő Uchrín úr szerint sem lenne etikus a mai Európában új falakat és kerítéseket emelni az országok között. A fejlesztés keretében európai uniós támogatással nemrégiben minden határőr új téli és nyári felszerelést kapott, fejenként mintegy 47 ezer korona értékben. A határőrök száma jelentősen emelkedett az elmúlt időszakban, és további létszámnövekedést is terveznek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az elmúlt hónapokban csökkent az illegális határátlépések száma, a csempészek újabban szívesebben próbálkoznak a lengyel–ukrán határszakaszon.

A fejlesztések keretében Szlovákiában hét új szolgálati épületet emeltek a határ mentén, ezeket azonban még kollaudálni kell. A tervek szerint a határőröknek a jövőben hozzáférésük lesz az európai információs rendszerekhez, amelynek segítségével már a határon megállapítható, hogy az ellenőrzött személyt nem körözik-e, nem követett-e el valami törvénybe ütközőt, vagy egyéb ok miatt nem került-e a rendőrség látókörébe. Ilyen országos rendszer egyébként már most is működik, amelyet a jövőben az európai tagországok rendszeréhez kell csatlakoztatni. Uchnár úr elmondta, az utóbbi időben szigorúbban lépnek fel a korrupció ellen, hisz annak létezése az egész állományra rossz fényt vet. Hozzátennénk, hogy egyes meg nem erősített információk szerint az is elképzelhető, hogy a jövőben ezt a határszakaszt az unió egyéb országaiból származó rendőri egységek védik majd. Az azonban kétséges, hogy akad-e olyan nyugati egyenruhás, aki havi pár száz euróért hajlandó lesz szembenézni az Ukrajna felől érkező kihívásokkal. S végezetül még néhány beszédes adat: a keleti határszakasz biztonságosabbá tételére 960 millió korona költhető a jövőben. A legmodernebb, ún. biometrikus adatokat tartalmazó útlevelek mintegy 750 millió koronába kerülnek. A kivitelező cégek pályáztatása folyamatban van, a győztes neve egyelőre ismeretlen. Megjegyzendő, hogy egyes elemzők úgy vélekednek, az egész csatlakozási huzavona csak látszat, s a halogatás valódi oka az, hogy az unió régebbi tagországai nem szeretnék, hogy az újonnan csatlakozott országok állampolgárai szabadon mozogjanak – és munkát vállaljanak – Európában...