Saját kamarát szeretnének a kis- és közepes gazdák

Patrik Magdoško, a tüntetések egyik arca a Gútán tartott gazdafórumon lapunknak elmondta, több előkészítő tárgyaláson vannak túl, ennek eredményeként már a napokban benyújtják egy polgári társulás megalapítására vonatkozó kérelmüket. A második lépés a kamara megalapítása, ehhez azonban parlamentben jóváhagyására van szükség.

„A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara létrehozásáról (Slovenská poľnohospodárska a potravinárska komora – SPPK) is törvény született 1992-ben, ugyanezt szeretnénk elérni a kis- és közepes gazdák kamarájával is, vagyis hogy törvényi rangot kapjon ez is. Ehhez 76 szavazatra lesz szükség a parlamentben – mutatott rá Magdoško. – Úgy érezzük, hogy az SPPK csak a nagygazdák érdekeit tartja szem előtt, ezért kell egy új kamara, amelynek képviselői részt vehetnek a törvényalkotási folyamatban, érvényesíthetik a kis- és közepes gazdák érdekeit.” A mezőgazdasági minisztérium adatai szerint az agártámogatást igénylők száma 19 ezer, ebből 1500 a nagytermelő, amely 1000 hektárnál nagyobb területen gazdálkodik, azaz a többi kis- és középgazda.

Felelevenítették a tüntetések mozzanatait

A gútai gazdafórumot azzal a céllal szervezte a Köz-Ért Polgári Körök és a korkep.sk internetes portál, hogy felelevenítsék az országos gazdatüntetés fő mozzanatait, megvitassák, hol tartanak jelenleg, és milyen lépések várhatóak. Az eseményen a csallóközi gazdák mellett érkeztek az ország keleti végeiből is. Pikáli Róbert, az Élő Vidék Gazda Platform egyik vezetője szerint nem véletlen, hogy Gútán tartották ezt a fórumot, hiszen a gútai és a környékbeli gazdák nagyon aktívan kivették részüket a tiltakozó akciókból. A beszélgetésen jelen volt Andrej Bán, a DenníkN újságírója is, aki riportsorozatával először tárta a széles nyilvánosság elé a kelet-szlovákiai gazdák helyzetét, írt a maffiamódszerekről, a megfélemlítésekről, bántalmazásokról, amik a földjüket, termésüket védő gazdákat érték, mégpedig a rendőrség asszisztálásával. Az újságíró óvatos optimizmussal szólt a főügyész legutóbbi nyilatkozatairól, aki kimondta, hogy nem egyedi esetekről van szó, hanem rendszerszintű probléma van az agártámogatások kifizetésével.

Az őszi ülésre beterjesztik a memorandumot

Patrik Magdoško emlékeztetett arra, hogy júniusban, Pozsonyban az SaS, az OĽaNO, a Sme rodina, a Spolu, a Progresívne Slovensko, az MKP és a KDH pártok és mozgalmak képviselőivel közösen egy 11 pontos memorandumot írtak alá a mezőgazdaságról. Ehhez fűzhettek még észrevételeket a nyár folyamán az érintettek, és reményeik szerint a kiegészített memorandumban megfogalmazott követeléseikről a parlament az őszi ülésen tárgyal. A legégetőbbnek a pótföldek kérdését, a szlovákiai termőföld védelmét és az ún. keresztellenőrzések problémáját tartja; ez utóbbi lényege, hogy olyan spekulánsok is rendre igényeltek területalapú támogatást egy adott parcellára, akiket sem tulajdon- sem bérleti viszonyuk nincs, viszont tettükkel meg tudják akasztani azok számára is a kifizetést, akiknek az járna. „Szeptember 20-án megvitatjuk, mi teljesült követeléseinkből, és ha elégedetlenek leszünk az eredménnyel, nem riadunk vissza attól, hogy újra utcára vonuljunk. Június végén csak felfüggesztettük a tiltakozást, nem zártuk le” – tette hozzá.

Meg kell őrizni az összefogást

A fórum résztvevői többször hangsúlyozták azt az összefogást, ami a tüntetések során jellemezte a gazdákat, függetlenül attól, hogy északon, keleten, vagy Csallóközben tevékenykednek. Szerintük ezt az összefogást kell megőrizni, nem szabad, hogy éket verjenek közéjük. Apró eredményekről is beszámoltak, a tüntetéseket követően több fővárosi vendéglő, szálloda kereste már meg a gazdákat azzal, hogy közvetlenül tőlük venne zöldséget, baromfit stb. „Csallóköz egykor az egész ország éléskamrája volt, és lehetne a jövőben is. Azt kell megértetni a mindenkori döntéshozókkal, hogy a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés stratégiai ágazat, az itteni gazdákra, az itteni terményekre kell elsősorban támaszkodni, nem a behozatalra” – tette hozzá Pikáli Róbert.