Rozsnyó pert nyert

Annak idején a város nem engedélyezte az Eurotank nevű cégnek, hogy benzinkutat építsen Rozsnyó kataszterében. A cég, mivel anyagi kár érte, beperelte az építésügyi minisztériumot, amelynek nevében a város megvonta az engedélyt. A minisztérium elveszítette a pert, így 110 millió korona kártérítést kellett kifizetnie a cégnek. Ám ezt követően a minisztérium Rozsnyótól akarja visszaigényelni az összeget.

A jelenlegi bírósági döntés, amely egyelőre a milliós összegnek csak egy részére vonatkozik, még nem lépett érvénybe, a minisztérium tehát még fellebbezhet. Hogy valóban megteszi-e, a minisztériumi szóvivő szerint a szükséges dokumentumok áttanulmányozása után dől el. A minisztérium azért követeli a pénzt a várostól, mert a vállalkozó kárát szerinte nem ő, hanem a város okozta. Az Eurotank 1996-ban kapott engedélyt a benzinkút felépítésére, de hosszú ideig nem kezdte meg az építkezést. Időközben ezért a város megvonta tőle az engedélyt, mert a várakozással megszegte a törvényt. Ráadásul a területre kihordott kavics eltömte a vízelvezető árkokat. A cég mindez ellen tiltakozott, és beperelte a minisztériumot. A járási bíróságon arra hivatkozott, hogy a város ellehetetlenítette a vállalkozását. A cég eredetileg 300 millió koronát követelt a per során, további 100 milliót az elúszott jövőbeni haszon miatt, de a bíróságon kiegyeztek 100 millióban azzal a feltétellel, hogy egyik fél sem fog fellebbezni.

Korábban Vladislav Laciak polgármester azt mondta, senki nem jelezte az önkormányzatnak, hogy annak idején perre vitték az ügyet, és hogy a várost az eladósodás veszélye fenyegeti. Ráadásul senki semmilyen állásfoglalást vagy írásos indoklást nem kért a várostól az építkezés leállításáról. Kardos Ferencnek, az előző polgármesternek, aki jelenleg az alpolgármesteri tisztséget tölti be, állítása szerint szintén nem volt tudomása arról, hogy a város ellen bírósági eljárás folyt. Bár a tárgyalások a rozsnyói bíróságon zajlottak, az önkormányzatot senki sem értesítette. Úgy tűnik, Rozsnyó megúszta az eladósodást. Ha ki kellene fizetni a közel 32 millió koronás összeget, azt valószínűleg a város minden polgára megérezné, hiszen semmi másra nem maradna pénz. Az önkormányzat évente negyedmilliárd koronával gazdálkodik, ebből például városfejlesztésre a legjobb esetben is csak 10 millió jut.

A per során Rozsnyót az egyik városatya, Juraj Dubovský jogász képviselte. Mint mondta, a bíróság döntésével elégedett, de meg kell várni a döntés érvénybe lépését. Valószínű, hogy a minisztérium a maradék 88 millió koronáért is pert indít a várossal szemben, a képviselő azonban bízik benne, hogy Rozsnyó ezt a pert is megnyeri. Az egész ügyben végeredményben azonban csak a vállalkozó járt jól, hiszen az ő markát ütő összeg jogossága megkérdőjelezhetetlen. Ám a kártérítést közvetett módon a rozsnyói adófizető polgárok úgyis kifizetik, a többi szlovákiai adófizetővel egyetemben.