Rovás tábor Aboskőszegen

Aboskőszeg. Olyan sokan jelezték részvételi szándékukat, hogy idén nem is volt szükség a tábor nyilvános meghirdetésére. A Hernád völgyében, gyönyörű környezetben az összlétszám naponta 70–80 fő volt.

A Rovás 13. alkotótábora volt ez, amelyek közül az utolsó öt gyermek-alkotótábor is volt egyben.

Nagyszerű tíz nap volt. A felnőttek és a gyerekek egyaránt kitűnően érezték magukat. Előre kidolgozott és közösen elfogadott rendtartás szabályozta a tábor mindennapjait, amelyek nemcsak a gyerekekre nézve, de a felnőttek számára is kötelező érvényűek voltak.

A szekciókban idén is szorgos munka folyt. Az oktatók egytől egyig kiváló szakemberek voltak, kitűnő fiatal képzőművészek, akik között több olyan is akadt, aki néhány éve még diákként vett részt az alkotótáborban. Nagy az igény az effajta tehetséggondozásra, fontos, hiánypótló szerepe lesz a későbbiek során.

Elősegíti a tehetséges fiatalok boldogulását, a kellő alapképzésben részesíteni őket a képzőművészet és a művészetek terén általában, hozzájárul egy kulturált, művelt, jó ízlésű generáció kineveléséhez, akik majd kötelességüknek érzik a kapott értékek továbbadását.

Az első napon eldőlt, ki melyik szekcióban fog dolgozni, így a többi napon már a szekcióvezetőknél jelentkeztek a résztvevők. A tíznapos tábor valójában egy hét intenzív munkát jelentett. Délutánonként is folyt az oktatás: tűzzománc Tóth Bettivel Szepsiből és Bott Icuval Bősről; a kerámia és az agyagozás a Fecsó házaspár, Szilárd és Yvett vezetésével (Kassa), a játékkészítés kukoricacsuhéból és más, természetes anyagból a jabloncai kézműves, Rigó Béla vezetésével; a színészmesterséget Kovács Mimi, a kaposvári színház fiatal színművésze vezette; a hangszerek kezelését tehetséges zenészektől, Mázik Róberttől (Budapest), Dezső Pétertől és Molnár Istvántól (Kassa), valamint Ternei Árpádtól (Bécs) sajátíthatták el.