Római kori és néprajzi múzeumot létesítenének

Komárom/Izsa. A Komáromhoz közeli Izsa község nagy fába vágta a fejszéjét: az egykor óvodaként szolgáló, mintegy 100 éves épületben múzeumot szeretne létrehozni.

A falu határában évtizedek óta folyó római kori ásatások, valamint a község néprajza az a két szakterületet, amely a majdani múzeum állandó kiállításainak témájául szolgál. Tegnap a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumában nemzetközi konferencia keretében mutatták be a beruházás tervdokumentációját, valamint a múzeum koncepcióját. Amint azt Tóth-Kurucz Mária, Izsa korábbi polgármestere, elmondta, Vértesszőlős vezetése szólította meg őket két-három évvel ezelőtt, hogy nyújtsanak be közös pályázatot az Interreg III program keretében. A magyarországi település, ahol a mintegy 300-350 ezer évesre becsült előember csontmaradványait megtalálták, a szabadtéri bemutatóhelyét szerette volna bővíteni. „Érdekes módon, bár tükörprojektet nyújtottunk be, a miénket pozitívan bírálták el, magyarországi partnerünké viszont nem – árulta el Tóth-Kurucz Mária. – Az elnyert négymillió korona 75 százalékát az EU, további 20 százalékát a szlovák állam biztosította, a községnek csupán 5 százalékos önrésszel kellett hozzájárulnia. Ebből a pénzből elkészíttettük a múzeum épületének tervdokumentációját, sőt, a Litomericzky Nándor vezetette tervezőcsoport egy további, 10 vendégszobás, tudományos kutatóközpontként szolgáló épületet is tervezett az egykori óvoda udvarába.” Litomericzky Nándor szavai szerint ebben az épületben egyrészt a feltárásokat végző régészek számára lehetne szállást biztosítani, másrészt panzióként működhetne. A tervek szerint egy konferenciaterem is helyet kap majd itt, tehát szakmai összejövetelek, konferenciák rendezésére is alkalmas lesz. Bár Tóth-Kurucz Mária a legutóbbi helyhatósági választásokon már nem indult a polgármesteri posztért, az új polgármester, Sámson Ferenc is szívügyének tekinti a múzeum sorsát. „Mihelyt az állam kiírja a 2007-2013-as időszakra vonatkozó pályázatokat, azonnal benyújtjuk a tervezetünket – mondta. – Bízom benne, hogy sikeresek leszünk, és 2010-ben már fogadhatjuk múzeumunkban az első látogatókat.” A leendő régészeti és néprajzi múzeum szakmai forgatókönyvét a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma készítette. „Intézményünk több szállal kötődik Izsához mondta Fehér Csaba igazgató. – A leányvári katonai tábor feltárásának kezdete Tóth-Kurucz János nevéhez fűződik, aki tagja volt múzeumunk elődjének, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesületnek. Ezenkívül nagyon sok, Izsáról származó tárgyat őrzünk Komáromban, amelyek majd az új múzeumban kapnának helyet.

El kell mondani azt is, hogy miután felmerült a múzeumalapítás gondolata, a helybéliek nagyon sok tárgyat kínáltak fel az új intézmény számára.” Az izsaiak tehát bíznak a sikerben, amely a falu turisztikai fejlesztéséhez is nagyban hozzájárulna.