Roma Jilo – tehetség, fegyelem és őszinte szeretet

A Garam mentén kétszázötven éve települtek le az első romungrók. A sárói, a vezekényi és a farnadi romák szegkovácsként, sátorkészítőként és teknővájóként tevékenykedtek. Sokan a magyar cigányzene kiváló és világszerte elismert képviselői lettek.

Sáró

Ezeken a településeken ma is jelentős számú roma közösség él. A tradicionális cigány táncok, az autentikus cigányzene és a roma hagyományok lassan mégis feledésbe merülnek.

A sárói Goga Ilona három éve úgy döntött, megpróbálja menteni a menthetőt. Elhivatottságának, kitartásának és lelkesedésének köszönhetően rövid idő alatt négyről tizenhét fősre bővült a Roma Jilo (Cigány szív) tánccsoport létszáma. A csapat tavaly az első párkányi Romafesztiválon aranysávos minősítést kapott. A Romafesztivál házigazdája a Kisbojtár néptánccsoport, szervezője Hégli Marianna volt. A Kisbojtár a fesztiválon rendhagyó koreográfiával rukkolt elő – tradicionális cigány táncot mutattak be. Rajtuk kívül csupán az esztergomi Arany János Általános Iskola, a Boldog Ceferino Alapítvány táncosai és a sáróiak készültek hagyományos roma tánccal. Ez is azt mutatja, hogy a roma hagyományőrzés tájainkon gyerekcipőben jár.

„Roma családból származom. A roma zene életem része. Magával a roma folklórral iskolás koromban ismerkedtem meg, amikor tagja lettem egy roma tánccsoportnak” – mesélte Goga Ilona, a Roma Jilo gyermektánccsoport vezetője. A csoport 2013-ban alakult. „Iskolánkban sok évig elhanyagolták ezt a műfajt, pedig a tanulók 99 százaléka roma származású. A gyerekekben megvolt a tehetség, én pedig megragadtam az alkalmat, hogy ezt megmutassam” – mondta az alapítás kapcsán a csoportvezető. A csoport nevéről közösen döntöttek. „Az első évben csak négy-öt gyerek merte megmutatni, mit tud, de sikereinket látva a létszám mára tizenhét főre bővült. Próbáink korábban a fellépésektől függtek, ma már iskolai szakkörként dolgozunk” – mondta Goga Ilona. A koreográfia összeállításánál az első lépés a zene kiválasztása. „A zenére először szabadon táncolhatnak, majd közösen megálmodjuk a koreográfiát. A gyerekek kedvence mindig az az összeállítás, amit éppen próbálunk, de szeretik visszanézni a régebbi táncokat is” – nyilatkozta a csoportvezető. A gyerekek az iskolai és falu akcióin kívül a párkányi Romafesztiválon is bizonyították tehetségüket. Ők nyitották meg a bátorkeszi Nemzetközi Roma Szavalóversenyt is. A zselízi Ki a vagány a vidéken? című tehetségkutatón harmadikok lettek.

Amikor a legemlékezetesebb pillanatról kérdeztem, Goga Ilona eltöprengett. „Emlékezetes minden olyan alkalom, amikor táncosaink megmutathatják, hogy romaként is lehet tehetség, fegyelem és őszinte szeretet egy gyerekben” – mondta végül méltósággal, bizakodással a hangjában.

Legközelebb a Ghymesi Igriceket mutatjuk be.