Rendezés kell a megyei választásokig

A Nyitrai és a Nagyszombati kerületben létrehozandó megyei szlovák koalíciókról szóló hírekkel egyidejűleg más kérdés is felvetődött: mi lesz az MKP Komáromi Alapszervezetével?

Arról, hogy a probléma túlnőtte az alapszervezet kereteit, október 16-án a járási konferencia résztvevői is megbizonyosodhattak.

Lekésték a jelölési határidőt

Mivel a komáromi küldötteket nem engedték be a konferenciára, többen közülük szidalmazni kezdték a járási MKP-elnököt, azzal vádolva őt, hogy bizonyos csoportok (értsd: Fehér Miklós és támogatói) érdekében cselekszik. Pedig kitiltásuk oka igen prózai volt: a szeptember 24-i határidőt lekésve nyújtották be a járási küldöttek névsorát. „Andruskó Imre, a komáromi alapszervezet elnöke a járási konferencia előtti kibővített elnökségi ülésen elismerte, hogy lekésték a terminust – nyilatkozta lapunknak Bastrnák Sándor, az MKP komáromi járási elnöke. – Azt gondoltuk, ezzel lezárult az ügy. Többünk megdöbbenésére azonban a komáromiak közül néhányan megjelentek a járási konferencián, és nem akartak beletörődni abba, hogy kiutasítottam őket a teremből. Volt már rá máskor is példa, hogy egy-egy alapszervezet lekéste a határidőt, egy évvel ezelőtt például a búcsi és a bátorkeszi alapszervezet pontosan emiatt nem vehetett részt a konferencián.”

Hosszú és felesleges huzavona, éles szóváltás kezdődött. Végül a résztvevők szavazással döntöttek arról, hogy nem engedélyezik a komáromi küldöttek számára a részvételt. A járási konferencia egyik legfontosabb programpontja a november 6-i országos kongresszusra utazó küldöttek névsorának elfogadása volt. Az előzetes megegyezés szerint a járás keleti és nyugati részéből 13-13, Komáromból pedig 11 küldöttet választottak a résztvevők. A komáromi alapszervezet 18 jelöltje között nem szerepelt Fehér Miklós neve – az ő személyére vonatkozólag a járási konferencián született csak javaslat, amit a többség támogatott.

A járási elnök egyébként rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a komáromi alapszervezeten belül az egyéni és csoportérdekek kerültek előtérbe. Az itteni tagság két szembenálló táborra szakadt, és ez az állapot nem szolgálja a magyarság érdekeit. Hangsúlyozta: jómaga egyik félhez sem húz, de sürgeti a helyzet mielőbbi rendezését. „Mindenkinek át kellene gondolnia a saját felelősségét, addig, amíg nem késő – mondta Bastrnák Sándor. – Legkésőbb jövő év tavaszáig megoldást kell találni az alapszervezet további zökkenőmentes működését illetően, hiszen egy év múlva itt a megyei választások, ahol egységesen kell fellépnünk.”

Andruskó az alapszervezet érdekeit védte

„Alapszervezetünk 169 tagú, és ekkora létszámnál bizony előfordul, hogy a tagsági gyűlés határozatképtelen – magyarázta a történteket Andruskó Imre. – Sajnos, ez történt a szeptember 23-i taggyűlésen is, ezért csak egy héttel később, 30-án tudtuk elfogadni a járási konferencia küldötteinek névsorát. Nekem viszont mindenképpen védenem kell az alapszervezet érdekeit, ezért kértem a járási konferencia küldötteit, engedélyezzék a komáromiak számára is a részvételt. Sajnos, nem jártam sikerrel.”

A tagsági fegyelemmel egyébként komoly bajok vannak a komáromi alapszervezetben: a 169 tag közül 35-en idén még egyetlen tagsági gyűlésen sem vettek részt, 25-en pedig mindössze egyen a már megtartott négyből. „Nem ártana módosítani a párt alapszabályzatát, mégpedig úgy, hogy aki egy éven keresztül egyetlen taggyűlésen sem vesz részt, annak a tagságát fel lehessen függeszteni, esetleg ki lehessen zárni a pártból” – fogalmazott az elnök. Nehezményezte viszont, hogy a járási konferencia résztvevői annak ellenére javasolták és szavazták meg Fehér Miklósnak az országos kongresszuson való részvételét, hogy az illetőt a komáromi alapszervezet javasolta volna. Az alapszervezeten belül uralkodó viszonyokkal kapcsolatban Andruskó kifejtette: „Tudomásul kell venni, hogy az MKP gyűjtőpárt, nem egy közös ideológiai mentén szerveződik. Ideológiaként talán csak a magyarság érdekeinek képviseletét lehetne megfogalmazni. Ezt azonban nem mindenki tartja szem előtt. Nem lehet viszont az embereket csak fehérnek vagy csak feketének elkönyvelni.”

Andruskó szerint azonban a jövőre esedékes megyei választásokat nem veszélyeztetik a komáromi alapszervezeten belüli nézeteltérések. A szlovák pártok által létrehozandó széles koalíció sokkal nagyobb fejtörést okozhat a Lévai, a Vágsellyei vagy az Érsekújvári járásban, ahol a magyarok részaránya lényegesen kisebb a komáromi járásbelinél. „Az MKP-nak az itteni magyarság számára nincs alternatívája, ezt ki merem jelenteni” – tette hozzá Andruskó.

Visszahívások

A járási konferencián az egyéb programpontok között Sárközi János azzal a javaslattal állt elő, hívják vissza a járási etikai bizottság tagjait. Véleménye szerint Fehér Miklós és Kráľ Katalin kizárása során nem vették figyelembe a párt alapszabályát, ezért kizárásuk indokolatlan volt. „A szavazólapot 57-en vették át, sokan ugyanis – megunva a több órás huzavonát – már hazamentek. Ám ez a létszám elég volt ahhoz, hogy a konferencia határozatképes legyen – mondta Bastrnák Sándor. – A szavazólapot 44-en adták le, ezek mindegyike érvényes volt. Az eredmény az lett, hogy a jelenlévők a járási etikai bizottság öt tagja közül visszahívták Czíria Attilát, Farkas Attilát és Nátek István. Voltak viszont, akik felvetették: nem az átvett, hanem a leadott szavazólapok száma a mérvadó, vagyis szerintük a szavazás érvénytelen volt. Ezért az ügyet felterjesztettük az alapszabályt felügyelő bizottság elé, hogy döntsön, érvényes volt-e vagy sem az etikai bizottság tagjainak visszahívása.” Pokstaller Líviától, az MKP szóvivőjétől megtudtuk: a Rózsa Ernő által vezetett, alapszabályt felügyelő bizottság megkapta a beadványt, azt azonban, hogy mikorra várható döntés az ügyben, nem tudta megmondani.

Újra kizárták Fehért és Kráľt

Az ügy pikantériája, hogy a járási konferencia után néhány nappal, október 20-án összeült a járási etikai bizottság, és 3:1 arányban (egy tag hiányzott) ismét javasolta Fehér és Kráľ kizárását a pártból. Az eset újratárgyalására azért volt szükség, mert az országos etikai bizottság a kizárás elégtelen indoklására hivatkozva visszautalta hozzájuk az ügyet. Czíria Attila, a bizottság elnöke a döntéssel kapcsolatban nem kívánt nyilatkozni lapunknak, mondván, az első határozatuk után többen nehezményezték, hogy az üggyel a sajtó is foglalkozott. „Ha a járási elnökségtől erre felhatalmazást kapok, szívesen nyilatkozom” – mondta. Az ő és további két társa visszahívásával kapcsolatban megjegyezte: hivatalosan semmilyen értesítést nem kapott arról, hogy már nem lennének tagjai a járási etikai bizottságnak.