Rejtőzködő értékek várják a turistákat a szlovák–magyar határ mentén

Nagykürtös. Nem ismerik, tehát nem is látogatják a turisták a Középső Ipoly-mente vidékét – ezen az állapoton kíván változtatni a térség régiófejlesztési ügynöksége egy három éven át futó programmal.

A program célja feltérképezni és a világhálón népszerűsíteni a szlovák–magyar határ mentén fekvő települések turisztikai potenciálját. Szeretnék fellendíteni az idegenforgalmat és új munkahelyeket létesíteni, valamint emelni a meglévő szolgáltatások színvonalát és az újak beindulását serkenti. A most elnyert pályázati támogatásból szakmai fórumokat, workshopokat szerveznek, feltérképezik a Középső Ipoly-mente turisztikai érdekességeit, túraútvonalakat ajánlanak majd az interneten, bevonják a kínálatba a falvak által szervezett helyi kulturális eseményeket és rendezvényeket. Tanulmányok, felmérések készülnek, és olyan méltatlanul elfeledett emlékekre szeretnének felhívni a figyelmet, amelyek turisztikai vonzerőt képviselnek. Az Ipolyon már második éve minden nyári szezonban sorban nyílnak meg az ideiglenes határátkelők, jövőre a schnegeni csatlakozás után pedig még kevesebb akadálya lesz a turisztikai átkelők nyitásának. „A programnak köszönhetően a több mint fél évszázada egymástól mesterségesen elszakított települések között felélénkülhet a kapcsolattartás, egymás rendezvényeit is propagálhatják majd. A programban szlovák részről, a Nagykürtösi járásbeli Ipolyvarbó, Ipolykér, Szécsénykovácsi, Csalár község, magyar oldalról pedig a Nógrád megyei Hugyag, Őrhalom, Ludányhalászi és Szécsény kapcsolódik be” – mondta el lapunknak Lőrincz Mária, a Középső Ipoly-mente Régiófejlesztési Ügynökség igazgatója. Az ügynökség a középtávú pályázat elindításától egy jól koordinált, mindkét ország lakosai számára jól hasznosítható turisztikai csereporgram elindulását reméli.

Sok a látnivaló, csak nem tudjuk

Sokak számára máig ismeretlenek a Középső Ipoly-mente turisztikai látványosságai. Petőháza mellett például egy olyan 1815-ben épül vízimalom található, amely némi rekonstrukció után figyelemre méltó műszaki műemlék lehet. Bussán és Csalárban a magyar repüléstörténet megalapítójának, Zsélyi Aladárnak az emlékét őrzik, Csalárban évente megkoszorúzzák a síremlékét, Bussán pedig emlékszobája van. Az ipolykéri mocsarak a természetvédők szerint európai ritkaságnak számítanak különleges növény-, madár- és hüllővilágukkal. A vidék épített örökségben is gazdag. A kora középkori templomtól a szecesszió idején épült első vasbeton templomig sok szép épület látogatható ma is. A szellemi kultúrát is sok hagyományőrző csoport és polgári társulás őrzi. Ezek munkájának összehangolásában is segíthet a most beinduló pályázat. (szasz)