Rejtélyes kastélyrom a főút mellett

A legközelebbi település Rimaszécs, ennek volt része még az Osztrák–Magyar Monarchia idején Csobánka-puszta, a környékbeli gazdasági telepekkel, Kacagó- és Meggyes-pusztával együtt, mint a Koháry család birtoka.

A Koháry-birtok

A Koháryak igen régi nemesi család, származásukat a Hont Pázmány nemzetségből eredeztetik, annak is Hont ágából, s az Ipoly parti Kóvár község volt kezdetben birtokközpontjuk, innen széledt szét az igen szerteágazó família. Úgy tartotta a családi hagyomány, hogy a Koppány-féle pogánylázadáskor a Hont Pázmányok magának Szent István királynak a testőrségében szolgáltak, mint Itáliából érkezett lovagok. Tetteikkel hatalmas birtokadományokat nyertek István királytól. Felemelkedésük folyamatos volt, ezzel párhuzamosan gyarapították vagyonukat is, a 19. század elején már Gömör vármegye leggazdagabb birtokosaiként tartották számon a Koháryakat. Rimaszécs és környéke a Wesselényi-féle összeesküvés elbukása után került az osztrák császár kegyeltjei, a Koháryak kezére valamikor 1670 után. A családnak fénykorában csak Gömör megyében több mint 60 ezer hektárnyi birtoka volt.

A titokzatos kastély

Írásos forrás nem említi a Csobánka-pusztai kastélyt, építésének ideje ismeretlen, csak áttételes bizonyítékokkal lehet megközelítőlegesen behatárolni ezt az időpontot. Az Osztrák–Magyar Monarchia 1763 és 1787 közt készített első katonai felmérésének térképén Csobánka-pusztát keresve még csak néhány nagyobb – ábrázolásmódjuk és elhelyezkedésük alapján feltételezhetően gazdasági – épületet jeleztek a rajzolók, azokat is az országút északi felén. Az 1806 és 1869 közti második katonai felmérés térképén viszont már az úttól délre téglalap alaprajzú épület, feltételezhetően a mai kastély elődjének körvonalait látni. Egy még későbbi, 1869 és 1887 közt készített felmérés pedig már egy jól jelzett toldással, a kastély déli részén készült bejárati hozzáépítéssel ábrázolja ezt a helyet. Az első kastélyépület egy földszintes, barokk stílusú kúria lehetett, amely gazdasági központként szolgált, feltételezhetően azonos korú lehetett a Rimaszécsen még ma is látható, sajnos romossá vált hatalmas magtár, a Futura épületével. Később a terjeszkedő uradalom rangosabb, díszesebb székhelyet kívánt, talán így lett emeletes kastéllyá a Csobánka-pusztai Koháry birtokközpont.

Még mindig megvannak a klasszicista stílusra jellemző, a bejáratot és a lépcsőházat díszítő korinthoszi toszkán, díszített, faragott téglából épített oszlopok. Az ablakkeretek a vidéken megszokottnál jóval nagyobbak, méretük alapján pazar főúri kastélyhoz tartozhattak egykor.

1922-ben, az első Csehszlovák Köztársaság idején az elkobzott nagybirtokot felosztották, és a trianoni békeszerződés értelmében Lengyelországhoz csatolt falvakból 64 család, 326 fő telepedett itt le, nekik az állam úgynevezett legionárius házakat építtetett. A kastély sorsa is ekkor pecsételődhetett meg, belső berendezéséről semmi adat nincs, egy darab sem maradt meg. A lassú pusztulás szűk száz éve elkezdődött, s bár a szocializmus idején még úgy-ahogy karban tartották a kastélyt és raktározási célokra is használták, ma már életveszélyes rom. Felszámolt vegyszerraktárként a környezetvédelmi hivatal tartja számon. Bemenni nem ajánlatos, a falak erősen sérültek, a födémek mindenhol beszakadtak, környéke elhanyagolt, s ma már csak tekintélyes méretei mutatják: nem akármilyen kastélya állhatott itt a Koháryaknak.