Ragyolc fejlődése sikertörténet

Hogyan jellemezné Ragyolc jelenlegi állapotát?

Röviden így fogalmaznám meg: fejlődésben van. A legutóbbi választások után az új képviselőtestület azt vállalta magára, hogy nem csak a nagy beruházásokat fogja támogatni, de megpróbál tenni a községi épületek, a közterületek állapotának javításáért is. Ebben az évben adtuk át az egészségügyi központot, megnyitottuk a gyógyszertárat. A kulturális és társadalmi rendezvényeinknek otthont adó kultúrotthonból eddig hiányoztak a szociális berendezések,.cselekednünk kellett. A munkálatokat már egy évvel ezelőtt el akartuk kezdeni, de mivel többszöri kérésünk ellenére sem kaptunk rá anyagi támogatást, a képviselő-testület úgy határozott, hogy azt saját erőből valósítja meg. Az építkezést megkezdtük, a terveink szerint a jövő év elején elkészülünk vele. Éveken keresztül rendezetlen volt a temető, amelyet nagyobb esők alkalmával teljesen elöntött a víz. Bekerítettük, vízelvezető árkot készítettünk, kitisztítottuk egy régi részét, amely hamarosan alkalmas lesz temetkezésre is. Állapota alapján régebben sokan a község szégyenének tartották, ez ma már nem érvényes. Rendbehoztuk a község tulajdonában lévő óvodai kertet, az úgynevezett „kastélykertet” is. Egy kopjafaparkot alakítottunk ki benne, ahová az abroncsosi üdülőközpontból eltávolított kopjafákat helyeztük el. Itt avattuk fel tavaly millenniumi kopjafánkat is. Az abroncsosi táborban tragikusan elhunyt Horváth Mihály kopjafáját a temetőben állítottuk fel, nagyon szép környezetben.

A nagyobb beruházások közül megemlíteném az ötmilliós beruházást igénylő gázhálózat kialakítását, mára a község házainak 80 százalékában van gáz. Sikerült továbblépnünk a vízvezeték-hálózat kérdésében is. A meglévő, a füleki Egrestől Ragyolcig vezető közös fővezetéknek Ragyolcot, Csákányházát, Bolgáromot és Bénát kell ellátnia. Az ehhez kapcsolódó átnyomóállomás és a víztartály szintén rossz állapotban volt. Ezt is nagy részben sikerült rendbetenni. Az idén azon dolgozunk, hogy a teljes rendszer működőképes legyen.

Hány iskola működik Ragyolcon?

Ragyolcon egy közös szlovák-magyar alapiskola működik, az óvodában egy szlovák és egy magyar csoport van. Az ötödik osztálytól a környékbeli falvak tanulóinak is otthont adó iskolában valamivel több mint 300, az óvodában 40-45 gyermek tanul. Jó az iskola és az önkormányzat kapcsolata. Tudatában vagyunk annak, hogy az iskolai építmények a közigazgatási reform során a község tulajdonába kerülnek. Az a véleményünk, hogy az amit ma „kis” pénzen meg tudunk csinálni, azt meg kell csinálni, mert ugyanerre néhány év múlva már „nagy” pénzekre lesz szükség. Tehát voltaképpen már most a saját tulajdonunkba fektetünk a költségvetésünkből évente körülbelül 100 ezer koronát. Ennek keretében támogatjuk a tanulók étkeztetését is, az iskolában személyenként 5, az óvodában 7 koronával. A községben évente megszervezzük a Tisztaság Hetét, amelybe az iskola is bekapcsolódik. A begyűjtött vas és papír árát a szülői közösség kapja meg.

Milyenek a község regionális kapcsolatai?

Ragyolc az Abroncsosi Kistérségi Társuláson keresztül, annak keretében alakított ki regionális, határon átnyúló kapcsolatokat. Tapasztalataink alapján az emberek 50-100 kilométeres távolságon belül jobban ismerik egymást, mint a közvetlen környezetükben. Első kapcsolatainkat két évvel ezelőtt a karancsaljai falvakkal próbáltuk kialakítani. Sajnos nekik a mai napig nincs kistérségi társulásuk, annak ellenére, hogy ezen már akkor elkezdtek dolgozni. Karancslapujtővel alakítottunk ki szorosabb, mondhatni baráti kapcsolatot. A két község iskolája nagyságban majdnem megegyezik, az iskolák tavaly és idén is közös pályázatokat készítettek és valósítottak meg. A kulturális csoportok rendszeres és kölcsönös szerepeltetése mellett kialakulóban van a sportegyesületek közötti együttműködés is.

Hogyan sikerül biztosítani ennek anyagi hátterét?

A csoportjaink költségvetésének nagy részét a község állja. De a magáénak vallja őket a Csemadok is és a községi kultúrotthon is. ĺgy egymással együttműködve dolgozunk, beleértve a pályázatok adta lehetőségek kihasználását is. Kaptunk már támogatást ruhákra, műszaki felszerelésre, rendezvény szervezésére, vendégcsoport fogadására. Szinte természetes az is, hogy a csoportok tagjai szabadidejükben, anyagi ellenszolgáltatás igénye nélkül dolgoznak, sőt gyakran ezen felül, maguk is hozzájárulnak a rendezvények támogatásához.

A község alapító tagja az Abroncsosi Mikrorégiónak. Milyen céllal hozták létre ezt a társulást?

A mikrorégiót 1999-ben alakította meg a terület kilenc községe, azzal a szándékkal, hogy a közös problémákat és feladatokat együtt próbálja megoldani. Tevékenysége eddig inkább csak az együttgondolkozásra terjedt ki, fontos tervünk egy községi-, és területfejlesztési program előkészítése és kidolgozása. Hosszú távon csak ennek alapján lehet érdemi munkát végezni, eredményeket elérni.