Pusztuló érték, tipikus nógrádi kastélysors Alsózellőn

Sorsuk ezen a vidéken is a szomorú országos átlagot mutatja, az épületek állaga jellegzetesen lehangolóan rossz, sokuk inkább már csak rom, a leromlott, gazdátlan ingatlanokat lassan visszafoglalja a természet. Műemléki nyilvántartásuk ugyan létezik, de a nyilvántartás nem jár anyagi forrással. Ilyen a helyzet Alsózellőn is.

Helytörténet dióhéjban

Alsózellő községet a források szerint a 13. században alapították vagy úgy is mondható, hogy újralapították a mongol hordák pusztítása után, 1248-ból származik első említése. Először Nógrád várának tartozéka, később Szécsény várának uradalmi része volt, majd a vidék ismert családja, a Balassák voltak itt birtokosok. A 16. század felezőjétől a 17. század második harmadáig, egészen pontosan 1554 és 1683 közt jórészt török uralom alatt volt a falucska. Azt is meg kell említeni, hogy Alsőzellő falunak a Bussával határos dombos részén állt az a híres bussai torony, melyet 1552-ben a hatalmas és jól felszerelt támadó sereggel szemben Tercsi Mihály kapitány hősiesen védett, míg rommá nem lőtték a kis várat Arszlán fehérvári bég csapatai, feladásra kényszerítve a védőket. Ekkor jutott a vidék török kézre, a 17. századból fennmaradt írásos emlékek még Alsózellő török birtokosainak nevét is megőrizte, egy 1667-es irományban bizonyos Muharin és Murtazan nevű tisztek birtokának írják a falut. Amely azonban szinte teljesen elnéptelenedett az oszmán uralom végére. Újratelepülésekor már szlovák nyelvű lakossággal éledt meg a falu, melynek jó földművelő és szőlőműveléssel foglalkozó dolgos lakosairól adnak hírt a 18. századtól a források.

Kastély régen és ma

Alsózellő kastélyáról elmondható, hogy a falu egyik legjobb fekvésű telkén épült. Építésének évét 1709-re teszik, építtetőjének neve pedig Tótprónai és Blatniczai Prónay Pál. A kastély építtetőjéről Nagy Iván, a kiváló családtörténész ezt írta: „III. Pál, lett a Nógrád megyei nemesi ágnak feje. Ez, mint széles ismeretű, jeles tollú jogtudós és kitűnő szónok 1725ben Nógrád megyénél, mint aljegyző és tiszti ügyész kezdé közpályáját, és a jegyzőségre 1730-ban újra is megválasztatott, az 1741. évi híres országgyűlésen, pedig mint Nógrád megyének egyik jelesebb követe szerepelt.” Mindamellett, hogy művelt ember volt ez a Prónay Pál, az általa épített kastély igen jó ízléséről is képet ad, még mai romos formájában is. A barokk stílusban épült, emeletes, egykor manzárd tetős és finoman, ízlésesen kiképzett vakolatdíszítésekkel ékesített úri lakóhely a vidék dísze volt egykor. Tömbje igen tekintélyes méretű lakóhelyet mutat most is. Minden irányból háromtengelyes osztású a homlokzat, ez szinte erődszerűvé teszi a tekintélyes magasságú emeletes épületet. Sajnos, egykori tetőzete elpusztult, jelenleg ideiglenes fémkonstrukció és pléhtető védi, amennyire védheti még a falakat a további pusztulástól. Mert ugyancsak pusztul, romlik, halódik ez a kastély is! Egykori boltíves bejárati része falcsonkká romlott, a felső szint mennyezete beomlott, az alsó szint törmelékkel teli. Azt tudni lehet a Prónay-kastélyról, hogy a 20. században néhányszor elvégeztek már rajta kisebb-nagyobb építészeti beavatkozásokat, amit ma látni, az egy nagy léptékű, sajnos csak tervezett felújítás előtti bontás nyomai. A kastély kapuj amellett tábla mutatja, hogy az objektum magántulajdonban van, némi nyoma már van is a felújításnak, de azt nehéz lenne megmondani, lesz-e ebből a kastélyból valaha is lakható, hasznosítható ingatlan. Csak reménykedni lehet! Mindenesetre rendkívül sajnálatos lenne az esetleges pusztulása, mert egy igen szép és jellegzetes, romjaiban is impozáns építészeti emlék Alsózellő Prónaykastélya.

Tájoló Alsózellő községbe a Bussáról Nagyhalom felé vezető 2602-es harmadrendű úton lehet eljutni, a kastély a 48.180/19.443 GPSkoordinátáknál található.