Problémát a víz szintjének hirtelen emelkedése okozhatott

Gond csak abban az esetben lehetett, ha a víz szintje hirtelen emelkedett meg – például az Ondava gátszakadásakor vagy a bési száraztározó elárasztásakor – illetve, ha a vadállományt egyes területeken körbekerítette az ár. Az emlősök földbe vájt odúi vagy a madarak földön lévő fészkei ugyancsak megsemmisülhettek, és a frissen született populáció egyedeit is megtizedelhette az áradás. Az már most látható, hogy a régió partifecske-állományában biztosan komoly károk keletkeztek.

A biológus tájékoztatása szerint az árvíz azonban a halállományra egyértelműen kedvező hatást gyakorolt, tömeges pusztulás csak akkor következhet be, ha a víz visszahúzódásakor a halak egy része a mélyebben fekvő és fokozatosan kiszáradó árkokban, gödrökben reked. Az elszaporodott szúnyoglárvák egyébként a kisebb halaknak bőséges táplálékforrást jelentenek, az oxigéndús víz pedig a korábbinál kedvezőbb feltételeket biztosít a vizek élővilágának. Bogoly János elmondta, a tapasztalatok szerint az állatok az ár levonultával fokozatosan visszatérnek a megszokott környezetükbe, ahol elegendő takarmányt, a ragadozók pedig kellő mennyiségű zsákmányállatot találhatnak. A talajvízszint mostani emelkedése ugyancsak kedvező a régió flórája és faunája szempontjából, már csak azért is, mert az elmúlt évek aszályos időjárása nem egy esetben okozott itt komoly gondokat. A jelenlegi szélsőséges viszonyokat azonban jól mutatja, hogy míg például Királyhelmecen átlagosan egy évben négyzetcentiméterenként 550 milliméter csapadék hull, most májusban – egyetlen hónap alatt – ennek a mennyiségnek közel fele, 255 milliméter esett le.