Pozsonyban tüntettek a tótmegyeri sertésfarm ellen tiltakozók

Ľubica Karasová Tótmegyer polgármestere és Lukáš Krásny képviselő, valamint Alžbeta Húsková a tótmegyeri önkormányzat környezetvédelmi bizottságának elnöke beszédeikben kiemelték, hogy a helyi lakosok megkérdezése nélkül döntöttek az illetékes hivatalok, illetve a beruházó. Róluk döntöttek, de nélkülük. Nem akarnak a lakóhelyük közelében mega sertésfarmot, ahol mintegy hatezer disznót nevelne a dán beruházó. Húsková hangsúlyozta, hogy nem kerültek meghallgatásra az illetékes szerveknél az eddigi érveléseik, panaszaik. A közelükben lévő vágsellyei Duslo vegyi gyárból évente 2,6 tonna ammóniát bocsáthatnak ki a levegőbe, ezzel szemben a tervezett megafarmon évi 95 tonna ammónia és 35 tonna trágya keletkezne. A disznóhúst a külföldi piacon értékesítenék, itt csak a szenny, a bűz s a rendetlenség maradna a tenyésztő után. A felszólalók elmondták, a tenyésztők a különféle sertésbetegségek megelőzésére évi 1,3 tonna gyógyszert, javarészt antibiotikumot használnának, ezek egy része a trágyaléval együtt bejutna a talajvízbe. Tótmegyeri, jattói, dögösi, vágtornóci, érsekújvári és nagysurányi, valamint tartoskeddi tiltakozók is érkeztek Pozsonyba. Tóth Marián Tardoskedd polgármestere magyarul és szlovákul is szólt az egybegyűltekhez és hangsúlyozta, a térségben csaknem ötvenezer lakos érintett, azért vannak itt, hogy védjék az érdekeiket, illetve az életterüket. Ľubica Karasová felolvasta a tiltakozók állásfoglalását, amelyet eljuttattak a környezetvédelmi és a mezőgazdasági tárcához, valamint a környezetvédelmi felügyelethez.

A mega sertéshizlalda szennyezné a levegőt, a vizet, veszélyeztetné a közelben lévő védett madárterületet és rontaná a Tótmegyeren, Érsekújvárban, Nagysurányban, Tardoskedden, Szelőcén, Jattón, Vágfarkasdon és Negyeden élők életminőségét, a sűrű kamionforgalom megrongálná az útjaikat. A tiltakozók inkább a helyi gazdák és állatfarmok támogatását javasolnák az illetékeseknek. (szaz)