Pelsőc–Murány szárnyvonal – örökre befellegzett?

Megesett, hogy az összességében 41 kilométeres pályán közlekedő vonat egy-egy járatát mindössze öt utas vette igénybe, így országos viszonylatban a legkevésbé kihasználtak közé tartozott, indokolja véglegesnek tűnő döntését a vasúttársaság.
„Az utazóközönség főképp a reggel órákban vette igénybe ezt a vonalat – közölte Alexander Buzinkay, a ZSSK szóvivője –, csúcsidőben mintegy húsz, egyébként öt-tíz utasunk akadt. A gond az, hogy a Murány–Pelsőc vonalon autóbusz is közlekedik, sokan viszont gépkocsival utaznak a munkahelyükre.”
A vonat – mióta a vasúttársaság megszüntette a vonal menti állomások jegykiadó pénztárait –gyakran késett, mivel a menetjegyek árusítása a mozdonyvezetőkre hárult. Sokan e kiszámíthatatlanság miatt választottak más közlekedési módot. Arra vonatkozóan, hogy a Rozsnyói és Nagyrőcei járás területén, Pelsőc–Gömörhorka–Gice –Míglészpataka–Jolsva–Lubény–Vizesrét–Nagyrőce–Murány hosszúrét–Murányalja vonalon közlekedő járatok megszüntetése következtében mennyien veszítik el munkájukat, nem állnak rendelkezésünkre információk. Jolsva polgármestere, Milan Kolesár szerint a döntés a felsőfokú tanintézmények, elsősorban a Kassán működő egyetemek hallgatóinak helyzetét nehezíti meg, míg Roman Goldchmidt, Murányalja első embere úgy véli: a szárnyvonal megszüntetése a Murányi-fennsík Nemzeti Parkot látogató turisták számának visszaesését eredményezheti. „Az idegenforgalom fejlesztése helyi járatok meglétét feltételezi, nálunk viszont az egyetlen létezőt is megszüntetik” – mondta. Az elmúlt hetekben az ország több településén zajlottak tiltakozó gyűlések a szárnyvonalak, illetve a helyi vonatjáratok megszüntetése ellen; az érvek súlya alatt a vasúttársaság számos esetben felülértékelte korábbi döntését. A Murány- és Sajó-völgyben hasonló megmozdulásra nem került sor. (la, korzár)